A lejárati idő módosítása, az átcímkézés, a minőség felsrófolása nem szép dolog, de vannak ennél súlyosabb módszerek is a vevők megtévesztésére az élelmiszerek piacán. A hamisítások kánaánja Kína és India, és a tej az, ami a legtöbb élelmiszer-banditát extra profit reményében arra csábítja, hogy desztillált vízzel, zsírral és mosószerekkel (!) dúsítsák. 

Indiában a mézet melaszcukorral keverik, de az Újdelhiben található Tudományos és Környezetvédelmi Központ vizsgálatai szerint az indiai mézek többsége antibiotikumot tartalmaz, ami antibiotikum-rezisztenciához és akár májkárosodáshoz is vezethet.

A briteknél is igen elterjedt az élelmiszer-hamisítás, főleg a mézek területén. Az Aston Egyetem és egy skót cég a fénytechnika segítségével akarja kiszűrni a hamis mézeket a piacról, ebben segít nekik a Brit Méhészszövetség és a brit Honey Authenticity Network. Ők együtt fejlesztették ki azt az új technológiát, ami kimutathatja, hogy a mézet összekeverték-e olcsóbb adalékanyagokkal, például cukorsziruppal.

A fény tudománya

Az optikai fotonika tudománya az optikai hullámok és a fény részecskéinek viselkedését és tulajdonságait tanulmányozza, de azt szintén analizálja, hogy az optikai hullámok és a fotonok milyen kölcsönhatásba lépnek más anyagokkal. Az anyagok belsejében a fotonok és az elektronok érintkeznek, ebből születhetnek olyan optikai jelenségek, mint a fénytörés vagy fényvisszaverődés.

2023 év elején egy európai uniós tanulmányban feltárták, hogy az Egyesült Királyságból exportált mézek esetén 10 mintából 10-nél merül fel a hamisítás gyanúja. Nagy-Britanniában készítették el őket kereskedelmi forgalomba, itt is csomagolták, de mégis lehetséges, hogy máshonnan származnak. Az egyetem fotonikai kutatói és a The Scottish Bee Company munkatársai a mesterséges intelligencia technikáit fejlesztő ösztöndíjban részesültek, amit a méz eredetiségét vizsgáló módszer bevetésére fordítottak.

A jelenlegi technikák, mint például a kromatográfia, ami olyan fizikai elválasztási módszer, ahol az elválasztandó komponensek két fázis között oszlanak meg, vagy a mágneses magrezonancia, ami a mágneses mezőbe helyezett anyagban fellépő jelenségeket vizsgálja, drágák és időigényesek. Ezeket válthatná ki a gyorsabb mesterséges intelligencia alapú módszer.

Az egyetemi csapatot dr. Alex Rozhin, a nanotechnológia kutatója vezeti, kifejtette, hogy a cél a fogyasztói bizalom erősítése, a méz értékének hangsúlyozása és a brit méz hírnevének megóvása. A csapat a mézminták elemzéséhez a fejlett gépi tanulási technikákat, elsősorban párhuzamos faktorelemzést (PARAFAC) és diszkriminanciaanalízist (PLS-DA) alkalmazza, ez utóbbi független változók olyan lineáris kombinációját képes megtalálni, amely a függő változó alapján kialakított csoportokat a lehető legjobban megkülönbözteti. Ezekkel a technikákkal azonosítani tudják a kémiai összetevőket, felmérhetik arányaikat és a minőséget is meg tudják határozni. A fluoreszcencia spektroszkópia gyors, pontos, és optikai képességei is lenyűgözőek, ha ezeket gépi tanulási algoritmusokkal kombinálják, akkor a már létező korszerű módszereket is felülmúlhatják, és gyerekjáték lesz a méz minőségének értékelése.

A Scottish Bee Company igazgatója, Iain Millar elmondta, hogy a mézcsalás nemcsak a fogyasztók szempontjából problémás, hanem az élelmezésbiztonságra, a földhasználatra és a biológiai sokféleségre nézve is komoly hatása van.

A projektben a Honey Authenticity Network UK (HAN UK) is komoly szerepet vállalt. A szervezet évek óta dolgozik azon, hogy felhívja a figyelmet a mézhamisítás globális és speciálisan brit problémájára is. A Brit Méhészszövetség szakértelemmel és mézminták gyűjtésével segíti a vizsgálatokat, a hamisított méz megléte ugyanis őket is aggasztja, az autentikus méz gyűjtésére törekszenek.

Az új projekt várhatóan hat hónapig tart még, és az egész Egyesült Királyságot le szeretné fedni egy átfogó adatbázissal az ország mézmintáiról.