Nem a mesterséges intelligencia jelenti a fő fenyegetést. Az embert inkább saját okossága sodorja bajba.
A Stockholmi Egyetem Reziliencia Központjának kutatói olyan kutatást adtak közre, amiben sorra veszik azokat a tényezőket, amelyek miatt zsákutcába juthat az emberi törzsfejlődés. A 14 különböző tényezőt az antropocén kor evolúciós csapdáinak nevezik.
Az antropocén a földtörténet jelenlegi korszakának tudományosan nem elfogadott elnevezése – maga a név arra utal, hogy ez az emberi tevékenység hatásának korszaka. Az emberi tevékenység bolygóra gyakorolt hatásával kapcsolatban főleg a klímaváltozásra gondolunk, de aki antropocénről beszél, általában tágabban értelmezi az emberi civilizáció hatását. Ebben jelentős fordulat a 2020-as év, amire főképp a koronavírus-járvány éveként emlékezünk, ugyanakkor ez volt az az év, amikor az ember által létrehozott környezet (városok, hajók, műanyag) tömege meghaladta az élővilág biomasszájának tömegét.
A kutatók szerint az emberi tevékenység kora jelenleg egy úgynevezett polikrízisben, többszörös válságban van, amelyben járványok, klímaváltozás, és ebből következő pénzügyi válságok és fegyveres konfliktusok keletkeznek.
Nem volt ez mindig így, mivel ha csak az embert tekintjük, az az evolúció szempontjából mindenképpen egy kiemelkedő sikertörténet.
Az ember egy hihetetlenül kreatív faj. Képesek vagyunk újítani, sokféle körülményhez alkalmazkodni, és meglepően nagy léptékekben együttműködni. Ezeknek a képességeknek viszont vannak olyan következményei, amikkel nem számolunk. Leegyszerűsítve azt mondhatnánk, hogy az emberiség túl sikeres és sok esetben okosabb, mint amennyire jövője szempontjából előnyös lenne
– fogalmazott Peter Søgaard Jørgensen, a tanulmány szerzője.
Az evolúciós csapdák minden esetben előremutató újításként vagy tudományos vívmányként indulnak, de hosszabb távon visszájukra fordulnak.
Globális csapdák:
Technológiai csapdák
Strukturális csapdák
Az evolúciós csapdák jól ismertek az állatvilágban, az egyik kézenfekvő példa az éjszaka a lámpák fénye köré verődő rovarok. Ismert csapda volt, amikor az ausztrál díszbogár a nőstényekre jellemző jegyet fedezett fel a sörösüvegekre tervezett pöttyökben, ezért a hímek sörösüvegeken gyülekeztek párzás céljából, ami majdnem a kihalásukhoz vezetett, amíg a formatervezők új, kevésbé vonzó sörösüvegekkel meg nem mentették őket. Ez arra is példa, hogy állatok úgy kerülhetnek az ember miatt evolúciós csapdába, hogy az ember többnyire nem is tudja vagy érti, hogy mi történik.
A kutatók szerint a 14 csapdából 12-ben már előrehaladott stádiumban vagyunk, ahonnan nehéz visszafordulni. Csak a technológiai függőség és a közösségi média társadalomromboló hatása, amibe még épp most kezdünk besétálni.
Mindez nem jelenti, hogy az emberiség bukásra lenne ítélve. Jørgensen szerint a lényeg, hogy minél hamarabb tudatosítsuk magunkban ezeket a realitásokat, és igyekezzünk kollektíven abba az irányba fordítani az emberiség pályáját, ahova szeretnénk eljutni.
Egy nagyon egyszerű dolog, amit bárki megtehet, hogy keresi a kapcsolatot a természettel és társadalommal, és figyeli a tevékenységünk pozitív és negatív következményeit. Nincs jobb, mint találkozni azzal, ami védelemre szorul
– mondta.