Életünk kezdetétől folyamatosan ismeretlen kórokozókra számít, és gyulladásra kész a felső légutak immunrendszere.
A berlini DKFZ rákkutató központ kutatói kiderítették, mi okozza, hogy nehezebben terjed a gyerekek körében a koronavírus.
A 2020 folyamán világméretűvé szélesedő SARS-CoV-2-járvány során ismertté váltak a vírus okozta betegséget súlyosbító faktorok: a magas vérnyomás, a túlsúly, a cukorbetegség és a szívbetegség. A kockázati tényezők közé tartozott az életkor is, mivel megfigyelhető volt, hogy a gyerekek és serdülők kevesebb tünettel és gyorsabban vészelték át a fertőzést, miközben a halálozás aránya exponenciálisan nőtt az életkor előrehaladtával.
A német kutatók megállapítása szerint az életkortól függő eltérés fő oka, hogy a felső légutakban sokkal aktívabb az immunrendszer gyerekeknél. A DKFZ munkatársai már 2022-ben megfigyelték, hogy a gyerekek nyálkahártyáján a hámszövet sejtjei folyamatosan készenléti állapotban vannak. Sokkal nagyobb mennyiségben vannak jelen azok a fehérjék, amelyek azonosítják a vírus betolakodó fehérjéit, és aktiválják az interferonválaszt, ennek következtében sokkal gyorsabban ismerik fel a ragályt, és sokkal gyorsabban lépnek fel ellene.
A DKFZ munkatársa, Marco Binder a berlini BIH egészségügyi intézet támogatásával azt vizsgálta, hogy miért aktívabb a gyerekek nyálkahártyájának védekezése. Megállapították, nem csak arról van szó, hogy nagyobb számban vannak jelen immunsejtek, ezt az egyes sejtek vezénylik úgy, hogy több, gyulladást kiváltó citokint termelnek, ami több szenzorfehérje termelésével jár.
Ez a működési mód különösen ismeretlen kórokozók megjelenésekor hasznos, ami a koronavírus esetében is kidomborodott. Megfázás és influenza esetén ugyanakkor a felnőttek nincsenek hátrányban, mert az ő immunrendszerük már ismeri a támadókat – a gyerekek gyors és korai védekezése ebben az esetben már nem mutatja magát kiugró előnynek.
A SARS-CoV-2 extrém gyorsasággal szaporodik a sejtjeinkben, és sok trükk van a tarsolyában, amivel elhárítja az érzékelőket és a sejt vészjelző rendszerét. A csecsemőkori védekezési mechanizmus különösen fontos szerepet játszik az ilyen patogének elhárításában. Más légúti fertőzéseknél a különbség nem ennyire drámai
– mutatott rá Binder, aki szerint kutatásaik tanulságai alapján felmerülhet, hogy új megelőző stratégiaként megprobálják a gyerekkorihoz hasonló állapotba hozni a nyálkahártyát kis mennyiségű citokin belélegzésével.