A világ legszívósabb élőlényeinek szaporodásával kapcsolatban volt egy hézag a tudásunkban: nem tudtuk, hogyan találják meg egymást.
A nőstény medveállatkák kémiai jelekkel vonzzák magukhoz a hímeket, derült ki a Journal of Experimental Biologyban megjelent kutatásból. Komoly okai vannak, hogy erre csak most derült fény: ezeknél az élőlényeknél nemcsak a szaporodás, de semmi más sem triviális.
A medveállatkák az ízeltlábúak rokonai, 0,2-1,5 milliméteres állatok, amelyek a Himalája csúcsaitól a mélytengerekig mindenütt előfordulnak. Lényegében a Föld legszívósabb lakói: túlélik az atombombát, a világűrt, a magas nyomást, az UV-sugárzást, a hideget, a forróságot, puskából kilőve az extrém gyorsulást, és üvegszoborrá alakulva az évtizedekig tartó szárazságot.
A páncélban és hidrosztatikus vázban pörgő pufidzsekis nyolclábúaknak mintegy 1300 faja létezik, és a méretkülönbségeken kívül nincs egyértelmű különbség a hímek és nőstények között. Ez a fő oka, hogy a tudósok keveset tudnak a szaporodásukról.
A finn Jyväskylä Egyetem kutatója, Justine Chartrain különleges kísérlettel fejtette meg a titkot. A Macrobiotus polonicus faj egyedeinek mozgását vizsgálva megállapította, hogy a hímek hajlamosabbak egy nőstény közelében tartózkodni, ahelyett, hogy egy másik hímhez csapódnának.
Azt feltételezték, hogy a nőstény valószínűleg kémiai jelekkel vonzza magához a hímeket. Ennek igazolása érdekében víz helyett zselés közegbe, agarra helyezték őket, hogy kiderüljön, követik-e egymást.
Kiderült, hogy senki sem követ senkit, egy kivétellel: ha a hímek véletlenül összefutottak egy nősténnyel, utána néha követni kezdték őket, amiről a nőstények nem vettek tudomást. A kutatás végkövetkeztetése, hogy a medveállatkák esetében a hímek aktívan kutatnak a nőstények után, de vizes környezetre van szükségük ahhoz, hogy ez sikerüljön.
Mielőtt azt gondolnánk, hogy a medveállatkák szaporodása nagyon hasonlít az emberéhez, érdemes tudni, hogy külső megtermékenyítéssel szaporodnak, a nőstények nagyobbak és többen vannak, nem ritka náluk a hermafroditizmus és a partenogenezis, amikor hím közreműködése és megtermékenyítés nélkül fejlődik egyed egy petesejtből.