Új tanulmánnyal jelentkeztek a Texas A&M Egyetem kutatói, akik szerint az érzelmek még annál is nagyobb hatással lehetnek a mindennapos feladatok elvégzésére, mint azt elsőre hinnénk. Kiderült, hogy általánosságban véve szomorúan és szórakozottan alul-, míg dühösen felülteljesítünk.
Bár sokan úgy vélik, a tökéletes munkavégzéshez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott testi és érzelmi állapot, egy új tanulmány szerint ez közel sincs így: dühösen bizonyos esetben jobban, sikeresebben teljesíthetünk. Ahhoz, hogy ezt megállapítsák a Texas A&M Egyetem kutatói több mint 1000 ember bevonásával végeztek kísérleteket, és több mint 1400 ember felmérési adatait elemezték. Az egyik kísérletben a hallgatóknak olyan képeket mutattak, amelyekről korábban már megállapították, hogy azok nagy hatékonysággal haragot, vágyat, szórakozást vagy szomorúságot váltanak ki – de olyan képek is bekerültek a rostába, amelyek a semleges érzelmek kiváltása miatt voltak jelen. Miután megmutatták nekik a képeket, a résztvevőket arra kérték, hogy oldjanak meg egy sor anagrammát.
Az eredmények azt mutatták, hogy a könnyebb feladatok elvégzése esetén nem feltételnül számít, hogy az alanyok milyen érzelmi állapotban vannak, a nehezebb feladatok esetében azonban már fordult a kocka: a dühösek jobban teljesítettek, mint a többi lehetséges érzelmi állapotban lévők. A kutatók szerint az egyik magyarázat a düh és a nagyobb kitartás közötti kapcsolat lehet, a csapat ugyanis megállapította, hogy a dühösek több időt töltöttek a nehéz anagrammák megoldásával – azaz sokkal később adták fel, mint a többiek.
Egy másik kísérletben egy síelős videójátékkal kellett a résztvevőknek játszaniuk – az volt a feladatuk, hogy kikerüljék a virtuális pályán felállított zászlókat. Az előző feladathoz hasonlóan a dühös alanyok ezúttal is jobban teljesítettek, azonban ebben a játékban már a vágyat és szórakozottságot érzők is remekeltek.
Ez a mintázat arra utalhat, hogy az általános fizikai izgalom előnyt jelentett a játék során, a dühös, szórakozott és vágyakozó résztvevők ugyanis jobb eredményt értek el, mint azok, akik semleges vagy szomorú érzelmi állapotban voltak
– fogalmaztak a kutatók a Journal of Personality and Social Psychology című tudományos folyóiratban megjelent publikációjukban.
A dühösség azonban nemcsak a teljesítményt, hanem a sikervágyat is növelte, amelynek következtében egy harmadik feladat során ezek a résztvevők folyamodtak csaláshoz a legnagyobb százalékban. Ugyancsak érdekesség, hogy a többi érzelmi állapothoz képest a düh csökkentette legkevésbé az alanyok reakcióidejét. Emellett a 2016-os és 2020-as amerikai választások körüli felmérésekre adott válaszok azt mutatták, hogy azok az emberek, akik dühösebbek voltak egy általuk nem támogatott elnökjelölt feltételezett győzelme miatt, nagyobb valószínűséggel mentek el szavazni a következő választási időszakban.
Az emberek gyakran inkább a pozitív érzelmeket használják eszközként, ezáltal hajlamosak a negatív érzelmeket nemkívánatosnak és rossznak tekinteni. Kutatásunk azonban egy újabb bizonyíték arra, hogy a pozitív és negatív érzelmek keveréke elősegíti a jólétet, és arra is, hogy a negatív érzelmek eszközként való használata különösen hatékony lehet bizonyos helyzetekben
– fogalmazott dr. Heather Lench, a tanulmány egyik szerzője.
Egy másik, a Texas A&M Egyetem kutatásától független tanulmány nemrégiben a dühre való hajlam és az összeesküvés-elméletekben való hit valószínűsége között is összefüggéseket talált – írja az IFL Science. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy míg a személyiségjegyek (mint például a narcizmus) bizonyítottan hajlamosabbá teszik az embereket arra, hogy elhiggyék az összeesküvés-elméleteket, addig az érzelmekkel kapcsolatos összefüggéseket alig vizsgálták.
Bár az összeesküvés-elméletek már régóta léteznek, még mindig alig tudunk valamit arról, hogyan kapcsolódnak bizonyos érzelmekhez (pl. düh, félelem, szomorúság). A vizsgálatunkban úgy döntöttünk, hogy az összeesküvés-elméletek és a düh közötti kapcsolatra összpontosítunk, mivel úgy tűnt, hogy ezek hasonló tényezők hatására keletkeznek, és korábbi kutatások már utaltak a kettő közötti lehetséges kapcsolatra
– mondta Kinga Szymaniak, az Új-Dél-Walesi Egyetem tudományos munkatársa, aki csapatával négy, már meglévő elemzés eredményeit vetette össze, hogy a gyakori dühérzetből álló diszpozíciós jellemző, illetve az általános összeesküvés-elméletekben és a Covid–19-világjárványt övező összeesküvés-elméletekben való hit közötti összefüggést vizsgálják.