A qubiteknél nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is fontos, az évtized végére elkészülhetnek az első hasznos számítást végző chipek.
1121 szupravezető qubitet tartalmaz az IBM új kvantumchipje, a Condor, amelyet december 4-én mutattak be. A világ legrégebbi és egyik legnagyobb információtechnológiai vállalata azt tűzte ki maga elé, hogy minden évben megduplázza a processzorokra épített kvantumbitek, úgynevezett qubitek számát.
Az IBM ragadozó madarakról elnevezett kvantumchipjeinek megjelenése eddig követte a cég ambiciózus ütemtervét: 2021 novemberében mutatkozott be a 127 qubites Eagle, 2022 novemberében pedig a 433 qubites Osprey. Lényeges, hogy a qubitek számának növekedése nem azonos a fejlődése tempójával: mivel a kvantumállapotok nagyon illékonyak, döntő minőségi kérdés, hogy ezek mennyi ideig képesek biteket tárolni. Az Osprey esetében például elmaradtak az elvárásoktól, ezért a kutatók inkább a kisebb, de megbízhatóbb processzorokat részesítették előnyben.
A fejlesztési menetrendnek megfelelően bejelentették a Condorral párhuzamosan fejlesztett másik processzort és a ráépülő architektúrát. Ez a 133 qubites Heron, amely minden korábbinál alacsonyabb hibaaránnyal dolgozó chip – ezeket hármasával építik a jövőre megjelenő Heron processzorba, az ezt követő Flamingo processzorokba pedig hét ilyen chip kerül.
A kvantumszámítógépek az általunk ismert fizikai világ alapját képező kvantumok összefonódó tulajdonságú részecskékből, hullámokból és mezőkből álló világában működnek. A hagyományos bitekkel szemben egyszerre több egyidejű állapottal, úgynevezett szuperpozícióval dolgoznak, ami miatt sokkal gyorsabbak a klasszikus számítógépeknél, és olyan számításokat tudnak elvégezni, ami
egy hagyományos számítógépnek évmilliókig tartana.
A jelenlegi hibajavító technika mellett 1000 fizikai qubit szükséges egy működő logikai qubithoz, egy hasznos számításokat végző géphez így egymillió fizikai qubitre van szükség. Ezt az a Starling processzor közelíti majd meg, amit az IBM tervei szerint 2029-ben mutatnak be.
A vállalat kutatóinak tervei szerint ezzel az évtized végére képesek lesznek olyan kvantumszimulációkat létrehozni, amelyekben például katalizátormolekulák működését modellezhetik.
Az új chipek mellett 2023 végén bemutatták a kvantum-számítógépes szoftverfejlesztői környezet, a Qiskit 1.0 verzióját is.
(Nature)