A neurológiai rendellenesség súlyosságát ugyan nem, de meglétét tökéletesen ítélte meg a gép.
Komolyabb invazív beavatkozás és gyermekpszichiáter szakorvos közreműködése nélkül, az emberi szem ideghártyájának vizsgálata alapján képes felismerni az autizmust az a rendszer, amit a dél-koreai Yonsei Orvostudományi Egyetem munkatársai fejlesztettek ki.
A hivatalosabb nevén autizmus spektrum zavar vagy ASD egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amelyet a kommunikációval és társas viselkedéssel kapcsolatos akadályok és ismétlődő mozgások jellemeznek. Eddigi ismereteink alapján 36 emberből egynél mutatható ki valamilyen fokú autizmus. Minél korábban felismerik és minél hamarabb érkezik segítség, annál jobb eséllyel lendülhet mindenki tovább a rendellenesség okozta problémákon.
Az új diagnosztikai eljárás előképe egy, az Egyesült Királyságban kitalált gyorsteszt volt, amelyben lézeres retinavizsgálat alapján tudták felismerni az agyrázkódást. A koreai kutatók másik kiindulási pontja egy olyan kutatás volt, amiben figyelemhiányos viselkedési zavarhoz köthető elváltozásokat mutattak ki a retinán.
A retina vagy recehártya a szem hátsó részén található fényérzékeny réteg, amelynek jellegzetességei meglepően sokat elárulnak az emberi szervezetről.
A kutatás alapját 958 résztvevőtől gyűjtött 1890 retinafotó képezte. Az alanyok átlagéletkora 7,8 év volt. A résztvevők fele diagnosztizált ASD-s, a kontrollcsoport ugyanennyi, nemét és életkorát tekintve egyező gyerekből állt. A képek 85 százalékát gépi tanuló rendszer betanítására használták, amely az autizmus tüneteinek súlyossági skáláját is figyelembe vette. Az adatbázis maradék 15 százalékát a betanulás eredményességének tesztelésére használták.
A tesztek megmutatták, hogy a diagnózis hatékonysága attól függ, hogy a mesterséges intelligencia mennyit lát a retina sárgafolt nevű részéből, ami a színlátásért felel. A tipikus idegi fejlődésű és az autista páciensek közötti különbséggel kapcsolatos információ tehát ezen a területen található.
A kutatás résztvevői között a legfiatalabbak négyéves gyerekek voltak, a vizsgálati módszer eredményeit is ettől az életkortól tekintik elfogadhatónak, mivel a retina négyéves korra fejlődik ki teljesen. Bár a rendszer az autizmus súlyosságának felismerésében nem volt annyira hatékony, a rendellenességet azonban minden esetben azonosította, és egy esetben sem adott tévesen pozitív diagnózist.