Ha van, amiről meg érdemes emlékezni a rénszarvasokkal kapcsolatban Rudolf piros orrán kívül, az, hogy a szemük kéken ragyog, ami nem képregényes látványelem csupán, hanem teljesen gyakorlatias biológiai alkalmazkodás: az állat szeme ugyanis alkalmazkodik ahhoz, hogy a hosszú északi-sarki éjszakák alatt is táplálékot kell találnia. Erre jutott a rénszarvasok látását vizsgáló tanulmány, amelyet a Dartmouth College professzora, Nathaniel Dominy publikált.

A rénszarvasok szemében a macskákéhoz hasonló fényerőfokozó szövet, úgynevezett tapetum lucidum található – az ő esetükben azonban évszakonként változik: nyáron sárgán, télen kéken világít. A változó színű tapetum lucidummal az állatvilágban teljesen egyedülálló tulajdonság rénszarvasoknál. A tudomány sokáig nem tudta mire vélni ezt, mivel ilyen képességekkel rendszerint éjszakai állatok rendelkeznek, a rénszarvasok ugyanakkor kifejezetten nappali életmódot folytatnak.

Dominy a skót felföld egyetlen rénszarvascsordáját vizsgálva megállapította, hogy az ultraviola-spektrumú látás a táplálékszerzést szolgálja.

Ez az egyetlen nagy testű ismert emlősfaj, ami ennyire nagy mennyiségű zuzmót fogyaszt, mert a zuzmó jellemzően nem valami tápláló dolog. Rejtély, hogy a rénszarvasok miért specializálódtak rá ennyire

– tűnődött Dominy a Washington Postnak.

A zuzmók kiemelkedő tulajdonsága, hogy elnyelik az ultraviola fényt, ezért ebben a tartományban jól láthatóak egy havas terepen.

Ha messziről látják, az nagy előny, mert nem kell sokat bolyonganiuk. Ha látnak egy ehető foltot, egyenesen odamehetnek, ami energiamegtakarítás egy energiahiányos környezetben

– mutatott rá a professzor.

A kutatók megállapították, hogy a kék szűrő miatt az ultraviola fény 60 százaléka jut a rénszarvas szemébe, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bíbor árnyalatokban látják a világot, amiben az UV-elnyelő anyagok sötétnek mutatkoznak.

(The Washington Post)