Egy friss kutatás arra világított rá, hogy a rénszarvasok képesek egyszerre aludni és kérődzni. Hogy ezt pontosan hogyan csinálják, arra a tudósok még nem jöttek rá, azonban úgy vélik, ennek megértése az emberek alvási zavaraira is megoldást jelenthet akár a jövőben.
Az állatoknál is van, hogy időt, energiát kell spóroljanak napi tevékenységeik közepette, amiben, mondhatni, úttörő az eurázsiai tundrai rénszarvas. Ahogy arról a Science News is beszámolt, a tudósok arra lettek figyelmesek, hogy az agancsos jószágok miközben rágják az ételt, vagy kérődznek, hajlamosak alváshoz hasonló állapotba kerülni. Ennek próbáltak utánajárni egy friss kutatásban.
A Zürichi Egyetem két tudósa, Melanie Furrer idegkutató és Sara Meier kronobiológus kollégáikkal közösen kiképeztek négy nőstény tundrai rénszarvast, hogy képesek legyenek elviselni a rájuk szerelt elektródákat, amíg a kísérlet folyik. Ezért cserébe zuzmókat gyűjtöttek, amit az állatok előszeretettel fogyasztanak.
Azokat az agyhullámokat vizsgálták, amelyek a nem REM típusú, mély, helyreállító alvás közben képződnek. Ezek megjelentek, miközben az állatok éppen rágtak, ellenben maga a rágás megnehezíti a pontos jelminta észlelését, ezért nem tudtak minden kétséget kizáró bizonyságot szerezni a tudósok.
Nem tudunk részletekbe menni kizárólag az agyhullámok alapján, mivel a rágás némileg bezavar ebbe
– idézi Furrert a Science News. Hozzátette:
Kimondottan relaxált állapotban voltak, ami a nem REM-alvás testhelyzetét idézte.
A rénszarvasoknak, ha sokat vannak ébren, szükségük lesz pihentető alvásra, azonban a tudósok arra lettek figyelmesek, hogy minél több időt töltenek a szarvasok rágással, annál kevesebb alvásra van szükségük. Továbbá a kérődző rénszarvasok még nyugodtabbak voltak – még társaik mozgolódására sem reagáltak úgy.
Niels Rattenborg, a Max Planck Institute neurobiológusa úgy véli, a kutatás során szerzett bizonyítékok együttesen „kellően meggyőzőek arról, hogy a rénszarvasok képesek kérődzés közben is aludni”. Más állatokkal összemérve a rénszarvas mindezt úgy teszi ráadásul, hogy mindkét agyféltekéje az alvás jeleit mutatja.
Azt egyelőre nem tudják a kutatók, hogy az állatok hogyan képesek erre, de Rattenborg szerint ha a különféle alvástípusokat kezdik el vizsgálni, akkor idővel az embereknél jelentkező alvászavarokra is megoldást találhatnak, amelyeket egyelőre nem teljesen értenek a tudósok.
Gabi Wagner idegkutató úgy véli, ez az első alkalom, hogy tudományos bizonyítékot találtak arra, amit a rénszarvastartó bennszülött népek már évek óta mondogatnak, miszerint a szarvasnak szüksége van a „legelő békéjére”, hogy enni, emészteni és kérődzni tudjon csöndben.