Az ultraibolya (UV) fény az elektromágneses sugárzás egy olyan típusa, amelynek hullámhossza 10 nm és 400 nm között van. Mivel a 280 nm alatti hullámhosszakat a földi sztratoszféra ózonrétege általában blokkolja, ezért a Föld felszínére jutó UV-fény 280 nm és 400 nm közötti – az UV spektrumot azonban tovább lehet osztályozni az emberi bőrre gyakorolt hatása, valamint a DNS-károsodás kiváltására való képessége alapján. Az ultraibolya B fény (UVB; 280-315 nm) például a Földön található UV sugárzás mintegy 10 százalékát teszi ki, behatol a bőr külső rétegeibe, és DNS-károsodások sokaságát idézheti elő. A maradék 90 százalékot az ultraibolya A fény (UVA; 315-400 nm) teszi ki, ami ugyan mélyebben behatol a bőrbe, mégis kevesebb károsodást okoz, azt ugyanis a DNS nehezebben nyeli el.

Ultraibolya fénnyel a leggyakrabban talán a szoláriumokban találkozhatunk, itt 280-400 nm spektrumú UV-sugárzás érheti bőrünket, ami rendkívül káros – a szoláriumok használata éppen ezért már bizonyítottan rákkeltő hatású. De mi a helyzet a „kistesóval”, a körömtechnikusok egyik alapfelszerelésével, azzal az UV-fényt használó lámpával, amivel a körömlakk száradását, megkötését segítik? – merülhet fel a kérdés. A helyzet az, hogy ezek ugyan már a 340-395 nm közötti spektrumot használják, hatásuk azonban ettől függetlenül még káros lehet.

Ha megnézzük, hogyan mutatják be ezeket a készülékeket, azt láthatjuk, hogy teljesen biztonságosnak forgalmazzák őket, nincs miért aggódni. Legjobb tudomásunk szerint azonban eddig senki sem tanulmányozta ténylegesen ezeket az eszközöket, és azt, hogy molekuláris és sejtszinten hogyan hatnak az emberi sejtekre

– fogalmazott Ludmil B. Alexandrov, biomérnöki, valamint a sejt- és molekuláris orvostudományi professzor egy nyilatkozatban.

Károsabb lehet, mint elsőre hinnénk

Miután emberi és egérsejteket egyaránt kitettek a készülék általi UV sugárzásnak, a kutatók arra jutottak, hogy több sejt is elpusztult, illetve a minták DNS-ei is károsodtak. Mindössze 20 perc a fények alatt, majd egy óra pihenés a regenerálódás érdekében, és egy újabb 20 perces expozíció a sejtek 20-30 százalékának elhalását eredményezte. Eközben a három egymást követő napon át minden nap 20 perces kezelés 65-70 százalékos sejtpusztuláshoz vezetett.

A kutatás szerint a megmaradt sejtekben észlelt károsodások nem mindig javultak, ami az emberi bőrrákoknál tapasztaltakhoz hasonló mutációkat okozott. Alexandrov szerint néhány jelentésben ritka ujjrákról is beszámoltak, ez azonban csak olyan emberekre volt jellemző, akik rendszeresen használták a készüléket – például szépségversenyzők és kozmetikusok. Bár a kutatás eredménye aggasztó lehet, azt is fontos megjegyezni, hogy a tanulmány nem szolgáltat közvetlen bizonyítékot arra, hogy az UV fényt használó körmös készülékek növelik a rák kockázatát, ahogy azt sem részletezi, hogy milyen gyakran kell valakinek körmöt csináltatnia ahhoz, hogy veszélyeztetve legyen – ezen kérdések megválaszolására mindenképp hosszú távú epidemiológiai vizsgálatra van szükség.

Kísérleti eredményeink és a korábbi bizonyítékok határozottan arra utalnak, hogy az UV-körömlakkszárítók által kibocsátott sugárzás rákot okozhat a kézben, és hogy az UV-körömlakkszárítók a szoláriumhoz hasonlóan növelhetik a korán kialakuló bőrrák kockázatát. Mindazonáltal a jövőbeni nagyszabású epidemiológiai vizsgálatok elengedhetetlenek abból a szempontból, hogy számszerűsíteni tudjuk, hány használat után vélik kiemelten kockázatossá a készülék használata. Valószínű, hogy az ilyen vizsgálatok elvégzése és a lakosság későbbi tájékoztatása legalább egy évtizedet vesz igénybe

– fogalmaztak a tanulmány szerzői. A teljes tanulmány a Nature Communications című folyóiratban jelent meg, amit ide kattintva olvashat el.