Újabb növényevő dinoszauruszcsontvázakra bukkant az ELTE Őslénytani Tanszék munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport Romániában, a Hátszegi-medencében.
A kutatók 2019 óta folytatnak ásatásokat az erdélyi Valiora nevű település közelében, a feltárt leletegyüttesük számos, a kréta időszak legvégén élt gerinces állattól származó csontot tartalmaz. A leletek tudományos feldolgozása még zajlik.
A feltárt leggyakoribb dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kis méretű, többnyire két lábon járó növényevő fajtól származnak, amely a Rhabdodontidae nevet viselő családba tartozik.
Ez a viszonylag kis méretű állatokat tartalmazó csoport jelenleg kilenc fajt foglal magában. Ezek közül több is az utóbbi 20 évben került leírásra, köszönhetően az újonnan indult szisztematikus ásatásoknak. Viszont az általunk most begyűjtött részleges csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is tartalmazhat, és a csoport sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt korábban feltételeztük
– írta a közleményben Magyar János, a publikáció első szerzője, az ELTE Őslénytani Tanszék doktorandusza.
A Hátszegi-medence már több mint egy évszázada ismert a késő kréta időszakból származó törpe dinoszauruszok maradványait tartalmazó kőzetrétegeiről. Az onnan származó első dinoszauruszmaradványokat még báró Nopcsa Ferenc tanulmányozta az 1900-as évek elején. A valiorai völgyben újonnan indult ásatások nemcsak új leletanyagok felfedezését eredményezték, hanem a medence geológiai felépítéséhez és a dinoszauruszok egykori élőhelyeinek megismeréséhez is hozzájárultak.
A K2 névvel jelölt lelőhely a Hátszegi-medence legnyugatibb részén helyezkedik el, ahol a medencén belül a legidősebb (körülbelül 71 millió éves) szárazföldi kőzetrétegek találhatók. Botfalvai Gábor, a valiorai ásatások vezetője szerint ezek a kőzetek nem csak korukban térnek el a medence területéről ismert más dinoszauruszlelőhelyektől.
A csontokat tartalmazó kőzetek nedves, mocsaras, tavi környezetre utalnak, míg a medence más lelőhelyei inkább a folyóvizektől távolabbi árterek életközösségét reprezentálják. Így feltételezhető, hogy a kutatómunka jelentősen különböző összetételű faunába enged betekinteni.
Az újonnan előkerült maradványok a legteljesebb rhabdodontida-csontvázak a Hátszegi-medence nyugati régiójából.
A csontok jó állapotban őrződtek meg, kevés törést és kopást szenvedtek el az eltelt évmilliók során. Továbbá
olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ez idáig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem
– emelték ki a beszámolóban.
„A K2 lelőhelyről begyűjtött leletanyag további jelentősége, hogy az legalább két, hasonló méretű, ugyanabba a fajba tartozó egyedtől származik, és tartalmaz több koponyaelemet és számos, a test más területéről származó csontot, mint például csigolyákat és végtagcsontokat is. Az ilyen összetartozó részleges csontvázak nagyon ritkák a Rhabdodontidae családba tartozó dinoszauruszoktól, és ez az első ilyen ismert előfordulás a valiórai lelőhelyekről” – emeli ki Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője.
A kutatók azt remélik, hogy a felfedezésnek köszönhetően pontosabb képet kaphatnak a Rhabdodontidae család eredetéről, rokonsági viszonyairól és fejlődéstörténetéről.
A valiorai völgy lelőhelyeiről származó más gerincesekhez tartozó csontok azonosításával pedig több ismeretet szerezhetnek ennek a pár millió évvel a dinoszauruszok kihalása előtti faunának az összetételéről és egyéb ökológiai jellemzőiről.
A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Kutatás, Innováció és Digitalizáció Minisztérium (Románia), az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport és a Bukaresti Tudományegyetem támogatta.
A kutatás eredményeit a napokban tették közzé a Cretaceous Research című tudományos folyóiratban.