Egy brit kutató olyan, galaxishalmazokból álló struktúrát fedezett fel a világűrben, amely felfoghatatlan méretei miatt megkérdőjelezi az univerzumról alkotott eddigi elképzeléseket.
A tudósok egy hatalmas, gyűrű alakú struktúrát fedeztek fel a világűrben, amely olyan nagy, hogy megkérdőjelezi az univerzumról alkotott jelenlegi elképzeléseket – írja a Skynews.
A Nagy Gyűrűnek (Big Ring) nevezett, hatalmas méretű struktúra átmérője 1,3 milliárd fényév, kerülete pedig 4 milliárd fényév, vagyis nagyjából 15-ször akkora, mint a Hold, ahogyan a Földről látjuk az éjszakai égbolton. A jelenség majdnem tökéletes körnek tűnik, azonban felfedezője szerint inkább dugóhúzó alakú.
A struktúra galaxisokból és galaxishalmazokból áll, és már a második ilyen méretű jelenség, amelyet egy brit PhD-hallgató, Alexia Lopez azonosított. Ő fedezte fel három évvel ezelőtt az úgynevezett Óriás Ívet (Giant Arc) is, amely egy 3,3 milliárd fényévre kiterjedő egység.
A felfedező szerint e két ultranagy struktúra egyikét sem könnyű megmagyarázni a világegyetemről alkotott jelenlegi ismereteink alapján. Lopez az Amerikai Csillagászati Társaság (American Astronomical Society) 243. ülésén mutatta be az eredményeit, amelyek
megkérdőjelezni látszanak egy kulcsfontosságú kozmológiai elvet, amely szerint az univerzumnak nagyjából mindenhol ugyanúgy kellene kinéznie.
Az általános konszenzus ugyanis az, hogy a világegyetem nagy struktúrái a gravitációs instabilitás néven ismert folyamat révén jönnek létre. Ennek a folyamatnak a mérethatára pedig körülbelül 1,2 milliárd fényév, mivel ennél nagyobb méretű objektumoknak nem lett volna elég idejük kialakulni. Ehhez képest a Lopez által felfedezett jelenségek csaknem háromszor nagyobbak.
Az elemzett adatok a kutató szerint olyan messziről származnak, hogy a világegyetem eddigi fél életét igénybe vette, hogy eljusson hozzánk.
A legnagyobb ilyen galaxishalmaz, amelyet a tudósok azonosítottak, a Hercules-Corona Borealis Nagy Fal, amely nagyjából 10 milliárd fényév széles.