Elon Musk a múlt hónapban számolt be arról a közösségi oldalán, hogy beültették az első agyi chipet egy emberbe. Bejegyzésében arra is kitért, hogy az eddigi eredmények ígéretesek, és azt is hozzátette: a páciens már lábadozik.
Az elektronikus implantátumok agyba, illetve gerincbe történő elhelyezésével az a cél, hogy vezeték nélkül továbbítsák az impulzusokat a lábhoz és a lábfejhez, ezzel pedig számos neurológia vagy ideggyógyászati betegséget lehetne kezelni. Elon Musk ezzel foglalkozó vállalatának, a Neuralinknek az a célja, hogy az emberi agyat és az idegrendszert a számítógépekhez hasonlóan összekapcsolják, és így lehessen kezelni az összetett neurológiai problémákat.
Az elektródák agyszövetbe ültetése valójában nem újdonság. Az 1960-as és 70-es években az elektromos stimulációt macskák agresszív viselkedésének kiváltására vagy elfojtására használták. A 2000-es évek elején pedig majmokat tanítottak meg arra, hogy gondolataik segítségével mozgassanak egy kurzort egy számítógép képernyőjén – írja a BBC.
Az emberi agyban mintegy 86 milliárd idegsejt található, amelyek szinapszisok révén kapcsolódnak egymáshoz. Minden alkalommal, amikor mozogni, érezni vagy gondolkodni akarunk, egy apró elektromos impulzus keletkezik, ami hihetetlenül gyorsan jut el az egyik neuronból a másikba. A tudósok olyan eszközöket fejlesztettek ki, amelyek képesek érzékelni e jelek egy részét, például az agyba ültetett vezetékekkel.
A Neuralink körülbelül érme nagyságú eszköze a koponyába kerül, képes leolvasni az idegsejtek aktivitását, és jelet sugároz vissza egy vevőegységhez.
A vállalat sertéseken végzett kísérleteket, majd az Egyesült Államok 2023 májusában engedélyezte az emberi kísérleteket is.
Most már tudjuk, hogy az első páciens megkapta az agyi chipet, de a részletekről egyelőre kevés információ áll rendelkezésre. Musk csak annyit mondott, hogy az illető lábadozik.
A Neuralink egyik fő riválisa, a Synchron nevű startup már 10 betegbe ültette be saját eszközét.
Philip O'Keefe, egy 62 éves ausztrál férfi, aki a motoros neuronbetegség egy formájával él, még 2021 decemberében megírta az első tweetet, amelyben csak a gondolatait használta a kurzor vezérlésére. A svájci Lausanne-i Egyetem kutatói pedig bebizonyították: egy bénult ember újra járni tud úgy, hogy az agyába beültetett eszköz jelet sugároz a gerinc tövébe ültetett második eszközre, és mozgásra készteti a végtagokat.
Néhány gerincsérült ember szkeptikusan áll az újfajta technológia iránti hirtelen érdeklődéshez.
Ezeket az áttöréseket újra és újra bejelentik, de úgy tűnik, hogy nem jutnak előrébb
– mondja Glyn Hayes, aki 2017-ben egy motorbalesetben lebénult.
Elon Musk számára azonban az agy- és gerincsérült betegek kezelése csak az első lépés, a hosszú távú célja „az ember és a mesterséges intelligencia szimbiózisa”, amit ő „faji szinten fontosnak” tart.
Egy olyan rendszer kifejlesztése a cél, amely sokkal nagyobb pontossággal képes értelmezni vagy lefordítani az agyból érkező jeleket. Ha és amikor ez megtörténik, az emberek képesek lehetnek olyan módon kommunikálni a számítógépekkel és más elektronikus eszközökkel, amit ma még nehéz megérteni.
Képzeljük el, hogy gondolatainkkal rendelhetnénk elviteles ételt, vagy kereshetnénk az interneten, vagy lefordíthatnánk egy nyelvet egy másikra azonnal a fejünkben, csak azzal, hogy gondolunk rá.
Elon Musk már beszélt egy ilyen jövőről, és még azt is elmondta, hogy emlékek mentése és újrajátszása is lehetséges lehet, bár elismerte, hogy „ez egyre inkább úgy hangzik, mint egy Black Mirror-epizód”.
Mások szkeptikusabbak:
Jelenleg nehezen látok olyan alkalmazást, amelyből a fogyasztónak haszna származna, és aiért vállalná az invazív műtét kockázatát. Fel kell tennünk magunknak a kérdést: kockáztatnánk-e egy agyműtétet azért, hogy pizzát rendelhessünk a telefonunkon?
– mondta Anne Vanhoestenberghe, a londoni King's College professzora.
Ehelyett úgy gondolja, hogy az agy stimulálásának első tömegpiaci felhasználási lehetőségeit az olyan problémák orvoslása jelentheti, mint a kezelésre rezisztens depresszió, a demencia és egyes alvászavarok, bár az előnyök még messze nem egyértelműek, és a kutatás egyelőre korai stádiumban van.
Dean Burnett, a Cardiffi Egyetem pszichológiai karának tiszteletbeli kutatója szerint is óriási gyakorlati akadályok állnak a Neuralink fogyasztói termékké válásának útjában.
Mindenkinek más az agya. Nem lehet csak egyféle chip, amely mindenkinek megfelel, és pontosan ugyanazt a dolgot csinálja. A technológia fejlődik, tehát ötévente új chipet kellene beszerezni? Ez olyan lenne, mintha egy régi Nokia lenne a fejedben, ami akkoriban szórakoztató volt, de most már nem igazán
– mondta Burnett.
Elon Musk szerint a végső cél nem az, hogy felgyorsítsuk az elviteles rendelésünket, hanem az, hogy jobban megvédjük az emberiséget a mesterséges intelligencia veszélyeitől. Érvelése szerint az emberi és a számítógépes „agyak” kombinálásával kisebb a valószínűsége annak, hogy fajként „lemaradunk”.