Az autizmus spektrumzavar vagy ASD egy olyan idegrendszeri fejlődési rendellenesség, ami a társas kommunikáció csökkenésével és különböző viselkedések ismétlésével jár. A tudomány régóta keresi a választ, hogy mi vezet a kialakulásához – az izraeli Bar-Ilan Egyetem orvosi karának munkatársai a közelmúltban bukkantak olyan összefüggésre, ami segíthet a kérdés megoldásában.

A kutatók 96 autizmussal diagnosztizált páciens és 42 neurotipikus ember emésztőrendszerének mikrobiomját hasonlították össze, és jelentős eltéréseket találtak a belekben élő organizmusok sokszínűségében.

Míg a különböző egészségügyi rendellenességeknél általános jelenség, hogy csökken a bélbaktériumok sokszínűsége, az ASD esetében azonban az átlagosnál nagyobb sokszínűséget találtak. Ezen belül is kiemelkedő számban voltak jelen a Bacteroidetes törzsbe és a Bacteroides nemzetségbe tartozó fajok.

A szakemberek úgy vélték, hogy a Bacteroides fajok túltengésének kedvezőtlen egészségügyi hatásai lehetnek, amit egereken végzett kísérletekkel igyekeztek igazolni. A születésükkor Bacteroidesekkel kezelt egereken a társas viselkedés csökkenését, ismetlődő viselkedéseket és a génkifejeződések megváltozását mutatták ki.

A kutatásunk következtetése szerint a Bacteroidesek túltengése, különösen az élet korai szakaszában funkcionális következményekkel járhat az ASD-s egyéneknél. Ez új fényt vet a mikrobiom és az idegrendszeri fejlődés közötti komplex összefüggésekre

– fogalmazott a kutatást vezető Evan Elliott professzor.

A probléma összetettségét fokozza, hogy a bélbaktériumok okozta változások csak hím egereknél voltak megfigyelhetőek, nőstényeknél nem. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a hímek érzékenyebbek az ASD-t kiváltó környezeti hatásokra, de mindenképp felveti a nemek közötti különbségek és az emberi mikrobiom kutatásának fontosságát az autizmusban.

(MedicalXpress)