Kiváló a diagnózis felállításában és annak előrejelzésében, hajlamosak lehetünk-e az Alzheimer-kórra. A genetika és az egyéni adatok szintézise szinte tökéletes eredményekre vezeti a mesterséges intelligenciát.
Egyre többen használják öndiagnózisra a mesterségesintelligencia-alapú chatbotokat, például az OpenAI ChatGPT–jét, a Microsoft Bing keresőmotorjának legújabb verzióját (amely az OpenAI szoftverén alapul) és a Google Med-PaLM-et. A kutatók kezdeti tesztjei szerint ezek az AI–programok sokkal pontosabbak, mint a Google–keresés, és vannak, akik azt jósolják, nemsokára a nagyobb egészségügyi központok a nagy nyelvi modellekkel (LLM) fognak együttműködni, hogy chatbotokat használjanak a betegekkel folytatott interakcióra és a betegségek diagnosztizálására. A chatbotoknak viszont számos buktatója van: pontatlan információik, ezek bizonytalan emberi értelemzése, a privát adatokhoz való jog megsértése, faji és nemi elfogultság, ami az algoritmusok nyelvezetébe rögzült.
Egy tavalyi tanulmányban Andrew Beam, a Harvard Egyetem epidemiológusa és munkatársai 48 tünetet tápláltak be az Open AI GPT-3-ba. Megállapították, hogy ezt követően az LLM három diagnózisa az esetek 88 százalékában tökéletes volt. Vagyis úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligencia hatékony segítség lehet az orvoslásban is.
A tudósok régóta keresik az Alzheimer-kór biológiai mozgatórugóit és korai előrejelzőit, a kór csak Amerikában körülbelül 6,7 millió embert érint, akiknek csaknem kétharmada nő. A betegség kialakulásának kockázata az életkorral növekszik, és igaz, hogy a nők általában tovább élnek, mint a férfiak, de nem ez magyarázza elsősorban a különbséget.
A San Franciscó-i Egyetem kutatói több mint 5 millió beteg klinikai adatait vizsgálták meg abból a célból, hogy az egyetem memória- és öregedéskutatási központjában Alzheimer-kórral diagnosztizált betegek hasonlóságait keressék, és összehasonlítsák az egészséges résztvevők értékeivel.
Kiderült, hogy az adatok alapján 72 százalékos valószínűséggel azonosítani tudják a betegséget 7 évvel a kialakulása előtt.
A kutatók új tanulmánya hajlamosító faktorként kiemeli a magas koleszterinszintet és a csontritkulást – különösen a nők esetében. Ezek az eredmények a mesterséges intelligencia használatával derültek ki, ami képes feltárni a komplex betegségmintákat.
A klinikai adatok és a genetikai adatbázisok integrálásával azonosíthatóak az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó gének. Ez az, ami hihetetlenül korai diagnózist tesz lehetővé, illetve a különböző egészségügyi állapotok és a kór kockázata közötti kölcsönhatás megértését is segítheti. A genetikai analízis összefüggést tárt fel a csontritkulás és a betegség között egy kevésbé ismert gén, az MS4A6A-variáns révén.
A vizsgálatban felhasználták a SPOKE-ot (Scalable Precision Medicine Oriented Knowledge Engine), egy gráfelméleti adatbázist, amely feltárja az összekapcsolt utakat, és új felfedezéseket tesz lehetővé. A SPOKE alapvetően adatbázisok adatbázisa, amelyek segítségével a kutatók azonosíthatják a terápia mintáit és a potenciális molekuláris célpontokat.
A mesterséges intelligencia ilyetén hatékonysága felgyorsíthatja az Alzheimer-kór és más összetett betegségek diagnosztizálását és kezelését, vagy akár más, szintén nehezen diagnosztizálható betegségek, például az endometriózis felismerését is segítheti. Ez az első lépés az AI klinikai adatokon alapuló alkalmazásának irányába, ami nemcsak a kockázat korai azonosítását segíti, hanem a mögötte rejlő biológia folyamatok megértését is.
Számos faktor hajlamosíthat a betegség kialakulására nőknél és férfiaknál egyaránt, például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a D-vitamin-hiány. Férfiaknál ehhez járul még az erekciós zavar és a prosztatamegnagyobbodás, a nőknél pedig az osteoporosis, ami azt jelzi, hogy a csontok egészsége és a demencia kockázata között biológiai kölcsönhatás van. A betegségek kombinációja pedig mindezek alapján az Alzheimer-kór melegágyának tekinthető.