Egy kanadai fiatal, Brenden Sener azzal került be nemrég a híradásokba, hogy megépítette és tesztelte is azt a „halálsugarát”, amelynek ötletét először Arkhimédész vethette fel az ókorban.
Egyik korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy egy középkori eredetű legenda szerint az ókori görög feltaláló is kísérletezhetett egy olyan tükrös fegyverrendszer megalkotásával, amivel a Nap sugarait fókuszálva fel lehetne gyújtani egy ellenséges flotta hajóit. Sőt, a legenda szerint állítólag ezzel a fegyverrel gyújtották fel a rómaiak hajóit Szirakuza ostrománál.
A történészek mindmáig nem tudták igazolni azt, hogy lehetett-e bármi alapja ennek a legendának (a bizonytalanságot elsősorban az okozza, hogy csak középkori beszámolókban írnak a fegyverről, Arkhimédész fennmaradt munkáiban nincs nyoma ennek). Egy 12 éves kanadai középiskolás, Brenden Sener mindenesetre úgy döntött, hogy teszteli, tényleg működhetne-e ez az eszköz.
Az Interesting Engineering portál szerint a kamasz eredetileg egy kanadai tudományos kiállításra készítette el a miniatűr verzióját az elképzelt arkhimédészi halálsugárnak,
ÉS ARRA A KÖVETKEZTETÉSRE JUTOTT, HOGY A FEGYVER TUDOMÁNYOS SZEMPONTBÓL TÉNYLEG MŰKÖDHETETT (AMENNYIBEN PERSZE VALÓBAN LÉTEZETT).
A kanadai tinédzser beltéri környezetben, 21 fokos hőmérsékletnél végezte el a kísérletet, amelyhez különböző eszközöket használt (többek között infravörös hőmérőt, műanyag rögzítőket, fűtőlámpát, homorú tükröket és céltárgyként egy darab kartonpapírt, amelyet egy kijelölt területen állított fel).
Először egy 50 wattos fűtőlámpát állított fel egy asztalon, és három percig a céltárgyra irányította, és ez idő alatt háromszor is megmérte a hőmérsékletét. Ezután helyezett el négy homorú tükröt a célterületre történő fókuszáláshoz. Minden tükröt külön-külön, majd kombinálva is tesztelt.
E folyamatot aztán megismételte egy nagyobb, 100 wattos fűtőlámpával is, hogy kiderüljön, mennyivel ér el erősebb hatást.
Az eredmények azt mutatták, hogy a tükrök alkalmazása a fény fókuszálásához jobban növeli a célhőmérsékletet, mint magának a fényforrásnak az erősítése. Minél több tükröt adott hozzá a kísérlethez, annál forróbb lett a megcélzott tárgy. A fény minden irányban terjedt ugyan, de a homorú tükör egy pontra koncentrálta azt.
Összefoglalva, ezek a kísérletsorozatok megmutatták, hogy az arkhimédészi halálsugár mögött álló elmélet működőképes, és ezért elfogadom eredeti hipotézisemet, miszerint a homorú tükröket fel lehet használni a fényforrásból kibocsátott fény visszaverésére és koncentrálására
– írta Brendan Sener, aki egy tanulmányt is közölt erről az említett kanadai tudományos kiállítás folyóiratában.
Mint írta, ha elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre nagy méretű homorú tükrök, és megfelelő módon, szögben vannak felállítva, akkor tényleg lehetséges lenne felgyújtani egy tárgyat ezen a módon. A kamasz ugyanakkor megjegyezte, hogy hideg vagy felhős időjárás mellett valószínűleg nem lett volna működőképes a technológia.
Végül arra a következtetésre jutott, hogy a halálsugár ókori szirakúzai használatának történelmi leírása tudományos értelemben véve „hihető” ugyan, de régészeti leletek továbbra sem igazolják azt, hogy létezett volna az eszköz.
Az IFL Science szerint a tudományos kísérletért Brendan Sener még külföldön is kapott díjakat. Elnyerte a Matthews Hall Annual Science Fair, valamint a Physical Sciences Thames Valley Science and Engineering Fair nevű kiállítások aranyérmeit, továbbá a londoni városi könyvtár gyermekeknek szóló tudományos elismerését is megkapta.