A NASA James Webb űrteleszkópjának segítségével egy nemzetközi csillagász-kutatócsoport távoli csillagokon fedezte fel a sör egyik összetevőjét.
A csillagászok két fiatal protocsillagot, az IRAS 2A-t és az IRAS 23385-öt azonosították. E két csillag körül nincsenek bolygók, helyettük viszont megtalálhatóak körülöttük az alkohol egyik összetevőjének, az etanolnak a molekulái.
A NASA egy közleményben számolt be erről. Az űrügynökség közreadott egy képet is, amelyet az űrteleszkóp MIRI (Mid-Infrared Instrument, vagyis Közép-Infavörös Műszer) nevű eszköze készített az IRAS 23385 közelében (maga a csillag nem látható ezen a képen).
A két protocsillag közelében nemcsak a sör egyik összetevőjét találták meg, hanem más kémiai vegyületek jégbe fagyott molekuláit is. Találtak például ecetsavat, valamint olyan „egyszerűbb molekulákat” is, mint a hangyasav (amely a hangyacsípés égető érzését okozza), a metán, a formaldehid vagy a kén-dioxid.
Az NASA szerint a szerves vegyületek észlelése azért is lehet jelentős, mert ezek az összetevők
kulcsfontosságúak lehetnek ahhoz, hogy a későbbiekben lakható bolygók jöjjenek létre az ilyen protocsillagok körül.
Mint írták: feltételezhető, hogy a Naprendszer létrejöttének korai szakaszában nálunk is megtalálhatóak voltak az efféle vegyületek a világűrben, és ezek (más égitestek útján) a Földre is eljuthattak a bolygó történetének kezdeti szakaszában.
„Mindezek a molekulák üstökösök és aszteroidák, végül pedig új bolygórendszerek részévé válhatnak, amikor a jeges anyag – a protocsillagok rendszerének fejlődése közben – a bolygókat képző korong belsejébe kerül. Az elkövetkező években a Webb további adatainak segítségével megpróbáljuk lépésről lépésre követni ezt az asztrokémiai nyomvonalat” – mondta Ewine van Dishoeck, a Leideni Egyetem csillagásza és a kutatás egyik koordinátora. A csillagászok szerint a két protocsillag közül az IRAS 2A különösen érdekes lehet, mivel a csillag és környezete nagyon hasonló lehet a korai Naprendszerhez.
A kutatás jelentőségét Will Rocha, a csillagász-kutatócsoport vezetője, a Leideni Egyetem tudósa foglalta össze. Úgy fogalmazott:
Ez a felfedezés hozzájárul az asztrokémia egyik régóta fennálló kérdésének megválaszolásához: »Mi az összetett szerves molekulák, vagyis COM-ok eredete az űrben? A gázfázisban vagy a jégben keletkeznek?«. A COM-ok jégben való kimutatása arra utal, hogy a hideg porszemcsék felszínén végbemenő, szilárd fázisú kémiai reakciókból komplex molekulák képződhetnek.
A kutatás eredményeit az Astronomy & Astrophysics nevű szaklapban fogják publikálni.
Azt már csak a LadBible jegyezte meg az alkoholfogyasztással kapcsolatban, hogy ez tilos a NASA asztronautáinak, mivel ők az űrmissziókra nem vihetnek sört vagy alkoholos italokat magukkal (miután ezek összeragacsozhatnák, megrongálhatnák a felszerelésüket). Bár a 70-es és 80-as években állítólag volt példa arra, hogy pár űrhajós mégis kicsempészte ezeket magával a világűrbe.