Több ezer éve fogyasztja az ember, de az ízletes, frissítő rágcsálnivaló nem fogy jól mostanában. Étrendjavító, fogzománcvédő, idegnyugtató wellnesstermékként hoznák vissza.
A cukormentes rágógumi fogyasztása egészséges, mivel pozitívan hat az étrendre – állapították meg a Tufts Egyetem kutatói az Amerikai Táplálkozástani Szövetség szaklapjában közölt kutatásukban.
A szakemberek egy amerikai közegészségügyi felmérés eredményeit elemezve arra jutottak, hogy a cukormentes rágó fogyasztása együtt jár a napi ajánlott tápanyagbevitelhez közelebb eső étrenddel. Fő előnye, hogy kiváltja a nassolást és csökkenti a cukorbevitelt. Az étkezés előtti rágózás a főétkezéseknél is kevesebb kalória bevitelével jár, összességében tartóssá teszi a nassolás elkerülését, így általában egészségesebb életmódhoz vezet.
A hivatkozott kutatások között olyan is volt, amelyik a rágózás fogzománcot védő és szájhigiénia-javító hatásával közvetett egészségügyi és mentálhigiénés előnyöket mutatott ki.
A Tuft Egyetem munkatársai – a The Guardian napokban közölt cikkének tanúsága szerint – egy elemi igényre tapintottak rá kutatásukkal: arra, hogy a rágógumigyártók nem szeretnének tönkremenni. A globális rágófogyasztás ugyanis súlyos mélyrepülésben van, szinte
a kihalás szélére jutott.
A rágógumik piaca az elmúlt évtizedben folyamatosan hanyatlott, az emberek szívesebben fogyasztottak leheletfrissítő cukorkákat, mostak fogat, vagy csak nyomkodták önfeledten a telefonjukat. De mindez semmi volt ahhoz képest, ahogy a koronavírus-járvány betette a kaput: az otthoni munka a minimális gyakorlati hasznát is elvette a dolognak, 2020-ban a rágógumi-eladások harmadával estek vissza, és a járvány elvonultával sem állt helyre a piac.
A rágógumit valamiféle modern popkulturális dolognak érezzük, és az is, ezenkívül évezredek óta előfordul az embereknél, a kőkori európaiaktól az aztékokig. Modern változata 1848-ban került a boltok polcaira az Egyesült Államokban, 1869-ben szabadalmaztatták.
William Wrigley Jr, aki 1890-ben szállt be a rágóbizniszbe, 1910-től azzal reklámozta a termékét, hogy jót tesz az emésztésnek, az 1930-as évektől pedig azzal, hogy kisimítja az idegeket és szépíti az arc körvonalát. Wrigley igazi győzelme azonban az volt, amikor az amerikai hadsereg a hivatalos katonai ellátmányba is beletette a rágógumit, és ezzel piacok sorát nyitotta meg.
A rágózással több, főleg társadalmi probléma is adódott. Az egyik, hogy lenézett szokás volt, amit alsóbb társadalmi osztályokhoz kötöttek. A filmeken a rossz figurák egyik ismertetőjele a rágózás. Az aztékoknál egyenesen stigma volt, hogy a szexmunkások szokásának tekintették a gyantarágcsálást.
A The Guardian egy ennél jóval közvetlenebb problémát is idéz: a köztisztaságot, amelynek komoly költségvonzata van. Egy rágógumi hozzávetőlegesen 15 forintba kerül, míg feltakarítása 50 forintba – bár jelen állás szerint hazánkban ugyan kétszer ennyibe kerül egy rágógumi, itt inkább az arányok a lényegesek. A nagyvárosok frekventáltabb tereinek járdáiról tízezer számra takarítják a rágógumit.
A Covid–19 nemcsak a veszte, hanem a megmentője is lehet a rágóguminak. Az amerikai Mars márkái közé tartozó Wrigley munkatársai a termék megmentésén dolgozva találkoztak egy kórházi nővérrel, aki elmondta, hogy azért rágózik, mert az megnyugtatja.
A Wrigley ennek szellemében új marketingstratégiáját arra hegyezi ki, hogy a rágózás segít a stressz kezelésében és a fókuszálásban. Ezzel gyakorlatilag visszatértek a múlt század elejének fő jelszavaihoz, ami stabil idegeket és gyomrot ígért – ezzel pedig a rágógumi bemasírozhat napjaink wellnesstermékeinek 1,5 billió dolláros piacára.