A mesterséges intelligencia (AI) fellendülése növeli a vízigényt. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy a hatalmas számítási teljesítmény, a nagyobb chipek és a mesterséges intelligencia használatához kellő szerverek jelentősen növelik az áram- és vízszükségletet.
Megfizethető földterületeivel és szerény villamosenergia-áraival Iowa az adatközpontok mágnesévé vált a világ egyes technológiai óriásai számára.
A technológiai cégek is kedvelik Iowa szélenergiáját, amely az országban a legmagasabb megújulóenergia-arányt adja. Az iowai villamos energia mintegy 60 százaléka megújuló forrásokból származik, így a technológiai cégek ott tudják ellátni adatközpontjaikat, miközben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia ambiciózus éghajlati céljait is elérhetik.
Míg Iowa gazdag zöldenergiában, van egy másik kulcsfontosságú erőforrás, amelyre az adatközpontoknak szükségük van, de Iowában gyakran hiányzik: a víz.
Miközben az adatközpontok üzemeltetői bekapcsolják az internetet és a mesterséges intelligenciát lehetővé tevő szervereket, nagy mennyiségű vízre is szükségük van a szerverek lehűtéséhez, hogy megóvják a túlmelegedéstől. Az adatközpontok növekvő vízfogyasztása viszont kihívást jelent egyes fogadó közösségek számára.
Iowa bizonyos részei kezdik érezni a nyomást a vízen
– mondta Kerri Johannsen, az Iowai Környezetvédelmi Tanács energiaprogramjának igazgatója a Newsweeknek.
Iowa az elmúlt évtizedek egyik legelhúzódóbb aszályának közepén van. A National Oceanic and Atmospheric Administration jelentése szerint március közepére az állam körülbelül 85 százaléka volt szárazságban, és az állam körülbelül 56 százaléka szélsőséges vagy súlyos aszályban.
Keith Schilling állami geológus az év elején arra figyelmeztetett, hogy az állam egyes víztartó rétegeiben a talajvíz szintje csökken, és az államnak „tervre van szüksége a felszín alatti vízkészletek védelmére”.
A kutatók szerint a mesterséges intelligencia valószínűleg már most is növeli a vízhasználatot egyes technológiai vállalatoknál, és az elkövetkező évekre vonatkozó előrejelzéseik azt mutatják, hogy a mesterséges intelligencia globális növekedéséhez több vízre lesz szükség, mint amennyit egyes kis nemzetek fogyasztanak.
Shaolei Ren, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem Elektromos és Számítástechnikai Tanszékének docense körülbelül egy évtizede kutatja a nagytechnológiák vízhasználatát.
Az emberek szén-dioxid-kibocsátásról beszéltek, amikor a fenntartható számítástechnikát tanulmányozták, de úgy gondolom, hogy a víz is nagyon fontos mérőszám
– mondta Ren a Newsweeknek.
A vízfelhasználás teljes mérése érdekében Ren megvizsgálta az adatközpontok szervereinek hűtéséhez közvetlenül felhasznált vizet, valamint az adatközpontok által igényelt elektromos áram előállításához használt vizet.
Amikor szénalapú erőművekkel, atomerőművekkel termelünk áramot, valójában sok vizet is fogyasztunk
– magyarázta, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen megnöveli az adatközpontoknak szükséges energiát.
Ren arra a következtetésre jutott, hogy a globális mesterséges intelligencia iránti kereslet akár 6,6 milliárd köbméter vagy 8,6 milliárd köbyard vízkivételt is eredményezhet 2027-re. Hogy ezt jobban szemügyre vegye, összehasonlította azzal, hogy egyes országok mennyi vizet használnak fel. Ez nagyjából négy-hat Dánia nemzeti vízkivonásának felel meg.
Ren szerint a Microsoft teljes vízfelhasználása 34 százalékkal nőtt 2022-ben, a legutóbbi évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok, és ez a növekedés valószínűleg legalább részben az AI igényeinek köszönhető. Ez jelentős következményekkel jár az olyan helyeken, mint Iowa, ahol a Microsoft az OpenAI modellek képzésére használta adatközpontjait, és ahol a vízhasználat egyre nagyobb gondot jelent.
A Microsoft szóvivője nem kívánta kommentálni Ren számításait a vízfelhasználással kapcsolatban, de rámutatott, hogy a vállalat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra több vizet juttat vissza a környezetbe, mint amennyit felhasznál. A Microsoft azt is közölte, hogy köztes célként tűzte ki a vízpazarlás 95 százalékos csökkentését.
A Microsoft a 34. helyen áll a Newsweek 2024-es Amerika legfelelősebb vállalatai listáján, a szoftver- és kommunikációs cégek között pedig az ötödik.
A Pittsburghtől északra, a pennsylvaniai Boyersben található adatközpontban az Iron Mountain vállalat – szó szerint – mélyre ásott a fenntarthatósági megoldások után. A vállalat ottani létesítménye több mint 200 láb mélyen a föld alatt található egy korábbi mészkőbányában, amely természetes módon hűti a szervereket, és olyan vízforrást kínál, amely nem a szomszédos település rendszeréből merít.
Egy szivattyú emeli a vizet a tóból egy hőcserélőbe, ahol a hűvös víz elviszi a hőt a szerverek között keringő zárt hűtőrendszerből. Ez a víz ezután visszakerül a tóba. A föld alatti elhelyezkedés a helyszínt rendkívül biztonságossá is teszi.
Az ehhez hasonló innovációknak köszönhetően az Iron Mountain négy csillagot kapott a Newsweek 2024-es, Amerika legzöldebb vállalatait rangsoroló listáján.