Sokkal nagyobb teljesítményt, sebességet és sávszélességet ígér az a Floridai Egyetem tudósai által elképzelt újgenerációs chip, ami új fejezetet nyitna a wifihálózatok történetében. Az új lapka a korábbi kettő helyett már háromdimenziós eljárással készülne, amelynek köszönhetően sokkal több frekvenciát tudna kezelni – ezzel egy időben pedig rendkívül sokat segítene az első tényleges okosváros létrehozásában.
Bizonyára önnek is feltűnt már, hogy a nyilvános, szabad hozzáférésű wifihálózatok az esetek java részében rendkívül lassúak – vagy egyáltalán nem is működnek. Ilyenkor könnyedén hihetjük azt, hogy a jelet sugárzó router nincs is internethez csatlakoztatva, és csupán szemfényvesztésről van szó, a helyzet azonban az, hogy nagy valószínűséggel más okozza a problémát; méghozzá a tömeg, ugyanis a vezeték nélküli kommunikációnak korlátai vannak.
A jelenséget akár otthoni hálózatán is kipróbálhatja: minél több eszközt csatlakoztat a wifihez, a készülékeken annál lassabb lesz az internet. Ennek hátterében az az egyszerű tény áll, hogy a vezeték nélküli kommunikáció jelenleg „síkbeli”, azaz lényegében lapos processzorokra épül. Mivel ezek kétdimenziósak, egy adott időben csak korlátozott frekvenciatartományt tudnak kezelni, de egy olyan gyártási folyamat, aminek köszönhetően már három dimenziós chipeket is gyárthatnánk, lehetővé tenné, hogy a hardverek egyszerre több frekvenciát is kezeljenek.
Az elmúlt években, hónapokban több tudós is kiemelten foglalkozott a problémával, a legnagyobb előrehaladást azonban a Floridai Egyetem professzorai és tudósai érték el: nekik köszönhetjük a háromdimenziós wifik koncepcióját.
Roozbeh Tabrizian, a Floridai Egyetem villamos- és számítástechnika docense szerint, a problémát egy városon keresztül haladó forgalomhoz lehet hasonlítani.
Egy város infrastruktúrája csak egy bizonyos szintű forgalmat tud kezelni, így ha folyamatosan növeljük az autók mennyiségét, akkor komoly problémákba ütközhetünk. Ehhez hasonlóan kezdjük elérni a maximális adatmennyiséget is, amit hatékonyan tudunk mozgatni. A processzorok síkbeli felépítése már nem praktikus, mivel nagyon korlátozott frekvenciatartományra szorítanak minket
– magyarázta Tabrizian, akinek csapata fejlesztette ki az újgenerációs processzorokat.
A Nature Electronics című folyóiratban megjelent kutatás egy olyan új megközelítést ír le, ami a félvezető technológiát kihasználva egyetlen chipben több, különböző frekvenciákra hangolt processzort helyez el. A megoldás több előnnyel jár: először is növeli a teljesítményt, másodszor pedig csökkenti a chipek helyigényét, ugyanis a síkbeli chipek csak akkor lehetnek nagyobbak, ha szélesebbek lesznek, a háromdimenziós technológia azonban megkönnyíti a méretezést.
Az új technológia elsősorban persze nem a hétköznapi felhasználók számára hozhat megváltást – az egyéni igényeket ugyanis még a jelenlegi technológiára épülő wifihálózatok is remekül kiszolgálják. A háromdimenziós wifi elsősorban a jövő okosvárosainak fejlesztéséhez járulhat hozzá nagyban, amelyek arra a koncepcióra épülnek, miszerint – a közlekedéstől kezdve a lakosok készülékein át az üzletekig – minden egy hálózatra van csatlakoztatva. Az ilyenek kivitelezésétől egyelőre még rendkívül messze vagyunk – bár az Egyiptommal és Jordániával határos Neom létrehozása nem fog túlságosan messze állni a koncepciótól.
Ahogy arról az Index is beszámolt, Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy létrehoz egy teljesen új országot, három olyan várossal, amihez foghatót eddig még nem láttunk. Ezek a Trojena, Oxagon és a The Line nevet kapták, amelyek közül az utóbbira terelődött a legtöbb figyelem – a 170 kilométeren át húzódó 200 méter széles és két, egyenként 500 méter magas üvegfalból álló okosváros ugyanis a tervek szerint Magyarország teljes lakosságát képes lenne befogadni.
A projektről sokan azt hitték, csak egy jól kigondolt vicc lesz, a munkálatok előrehaladtával azonban napról napra világosabbá válik, hogy tényleg el fog készülni. Arról, hogy hogyan is néz ki – és ami még fontosabb, hogyan működik – az építmény, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.
(Borítókép: Patrick Lux / Getty Images)