Egy tudományos minijátékban több millióan igyekeztek megfejteni az RNS-töredékek helyes sorrendjét. Az ember nem csupán ember, hanem a vele élő baktériumok tömege. A szórakozás nem szórakozás, hanem tudományos célra felhasználható szellemi erőkifejtés.
Komoly segítséget nyújtottak az orvostudománynak egy videójátékba beillesztett civil kutatási program résztvevői derül ki a Nature Biotechnologyban hétfőn megjelent beszámolóból. A McGill Egyetem, a Microsetta Initiative, a Massively Multiplayer Online Science (MMOS) és a Gearbox Software játékfejlesztő együttműködésével létrejött kutatást a Borderlands 3 című játékban megjelenő tudományos minijáték 4,5 millió játékosa támogatta. A megoldás túlmutat magán az eredményen, ugyanis demonstrálja, hogy a modern szórakoztatóipar termékei bevonhatók a tudományos kutatás támogatásába.
A Borderlands 3 a sorozat 2019-ben kiadott PlayStationön, Xboxon és Windows alatt játszható folytatása. A játék egy első személyű lövöldözős kaland, rajzolt vizuális stílussal, világát és cselekményét tekintve egy posztapokaliptikus sci-fi-punk, amiben egy Pandora nevű bolygón próbálunk guberált technikával túlélni, és egy idegen civilizáció elrejtett technológiáját megtalálni. A Borderlands 3 mintegy 77 millió példányban kelt el.
A minijáték egy frissítéssel érkezett az egyik bázison található Borderlands Science nevű játékgép formájában, amiben egy Tetrisre emlékeztető retró játékban színes-rajzos kockák sorokba rendezgetése a feladat különböző jutalmakért.
A játék alatt húzódó valódi tudományos probléma az emberi emésztőrendszer mikrobiomjának, vagyis bélbaktériumok genomjának felderítése volt – a feladatot bemutató videó narrátorának a tudósokról szóló, egykor népszerű vígjátékban, a Big Bang Theoryben (Agymenők) Amyt alakító Mayim Bialikot kérték fel, aki megfelelő humorral és könnyedséggel vázolta a helyzetet.
Az ember megértéséhez fontos tudni, hogy az ember élőhely is a beleiben található mikroorganizmusuk számára. Ez egy több mint tízezerféle szervezetből álló, nagyon összetett rendszer, aminek genetikai szekvenálásához először irgalmatlan nagy rendrakás szükséges. Ebben az esetben a mintákból származó 953 ezer darab RNS-töredék rendezése volt a feladat.
A játékosok által elvégzett szarlapátolás (pardon, Augiász) nem volt hiábavaló, a hivatalos közlemény szerint hatékonyabbak voltak, mint a legjobb gépi algoritmusok.
A Borderlands Science háttere és előzménye a McGill bioinformatikusai által fejlesztett, 2010-ben kiadott Phylo című játék volt – ebben ugyanilyen módszerrel színes kockákat rendezgetve lehetett javítani a génszekvencia adatainak minőségét. A McGill adjunktusa, Jérôme Waldispühl kiemelte, hogy a Borderlands Science 135 millió játszma alatt ötször annyi génszekvenciát tisztázott, mint a Phylo tíz év alatt.
A világ lakosságának közel fele játszik videójátékokat, nagyon fontos, hogy kreatív módon tudjunk értéket teremteni a játékra fordított időből és agyi munkából
– mutatott rá Szantner Attila, a játékfejlesztő és a kutatók között koordináló MMOS alapítója.
Az ember beleiben élő mikroorganizmusokról tudjuk, hogy nagyon jelentős szerepet játszanak a fizikai és mentális egészségben. A fenti példából az is kiderül, hogy a terület tanulmányozása jelenleg is
a tudományos kutatás frontvonalát jelenti.
Tehát ha a jövőben többet tudunk meg arról, hogy miként lassítható az öregedés a mikrobiom segítségével, és hogy milyen táplálkozással érhetjük el, hogy egészségesek maradjunk, abban egy kicsit a Borderland 3-játékosok is benne vannak.
A játékokba integrált civil tudományos programoknál félmillió felhasználó már hatalmas sikert jelent. A Borderlands Science programjának előképe a hasonló léptékű, 4,3 milliós közönséget elsőként elérő, 2016-ban kiadott Sea Hero Quest volt, amelynek küldetése az Alzheimer-kór kutatása – azon belül is a térbeli tájékozódás működésének megértését tűzte ki célul.