A Z80 egy Intel processzor továbbfejlesztéséből született, a hidegháborút és a közízlést egyaránt kiszolgálta, mert a szintetizátoroktól a műholdakig mindenbe beépítették.
A gyártó Zilog bejelentése szerint 2024. június 14-től a megmaradó rendelések teljesítésével együtt befejezik a Z80-as processzorok gyártását. A Zilog Z80-asok a számítástechnika hőskorának legelterjedtebb mikroprocesszora és nagy túlélője volt. A gyártás végével a technikatörténet egy jelentős fejezete zárul le.
A Zilogot 1974-ben alapította Federico Faggin az Inteltől kilépő kollégáival. A cég 1976 júliusától gyártotta az Intel 8080-as processzorának továbbfejlesztéseként alkotott Z80-ast, melynek már magasabb, 4 Mhz-es órajele volt, szélesebb parancskészletet kezelt, és támogatta a DRAM típusú memória kezelését. A hetvenes évek vége és a nyolcvanas évek számítástechnikai forradalmának egyik sarokköve lett. Akkora siker volt, hogy az induláskor 12 fős Zilog két évvel később már több mint ezer alkalmazottat foglalkoztatott.
A 8-bites Zilog Z8-cal mindenki találkozott valamilyen formában. Előfordult olyan játékkonzolokban, mint a Sega Master System, a Nintendo Gameboy és a Gameboy Color, illetve olyan játéktermi gépekben, mint a Pac-Man. Ez volt a Texas Instruments számológépekben. Z80 ketyegett a Roland Jupiter-8 szintetizátorban (Giorgio Moroder, Michael Jackson, Depeche Mode zenéiből lehet ismerős), a Sequential Circuits-féle Prophet-5-ben (Jean-Michel Jarre, Gary Numan, Soft Cell és a Talking Heads használták), továbbá az első MIDI-szintetizátorban, a Prophet 600-ban is.
Autókba is építették a kilencvenes évek elején, és széles körben használták haditechnikai eszközökben. Az NMOS félvezetős változatát például előszeretettel helyezték katonai műholdakba, ahol űrbéli körülmények között is
évekig rendületlenül működött.
A Sinclair ZX81, a ZX Spectrum és a Commodore 128 részeként több millió példányban kelt el. Hozzájuk hasonló otthoni számítógép volt a Microsoft és az ASCII Corporation által gyártott MSX, amin az első Metal Gear játék futott.
Magyarországon a nyolcvanas évek elején iskolaszámítógépként előforduló, svéd gyártmányú ABC 80-asokban jelent meg.
Az MS-DOS előtti időkben az otthoni számítógépekről azt gondolták, hogy a kazettás videómagnókhoz hasonló pályát fognak befutni a szórakoztató elektronikában. A piacot leuraló, VHS-hez hasonló szabvány azonban nem született, helyette lett a Basic programnyelv és a korszakból előrenézve örök életű Z80.
A Z80-asokat Nyugat-Európában és Japánban is klónozták, ami segített a Zilognak megtartani a piacot az Intel saját, továbbfejlesztett 8085-ös processzorával szemben.
1980-tól a Szovjetunióban és az NDK-ban gyártotta másolatát az Angstrem Zelenograd, a VZPP Voronyezs, a Kvazar Kijev, illetve a VEB Mikroelektronik „Karl Marx” – a processzorokat Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, a Szovjetunió és Magyarország is beépítette saját fejlesztésű otthoni számítógépeibe. A nálunk gyártott gépet Primónak hívták, a SZTAKI és az Elektromodul által alapított Microkey Kutatási Fejlesztési Termelési Társulat gyártott belőle 7000 darabot, amiket a sárisápi Új Élet Mgtsz-ben szereltek össze.
A Z80-on mérnökök és informatikusok generációi nőttek fel. Elterjedtsége és ismertsége hozzájárult ahhoz, hogy a későbbi évtizedekben széles körben szerelték ipari mérlegekbe, gépek mikrovezérlőibe, és mindenbe, ami jelentős számítási teljesítményt nem, csak stabil működést igényelt.