Az Európai Űrügynökség szondája által küldött képeken plazmából álló, tollszerű struktúrák láthatók, valamint kitöréseket és a viszonylag hűvösebb anyagból a felszínre hulló záporokat is megörökítettek – írta meg a The Guardian. 

A tudósok szerint a Nap felszínének összetett dinamikájáról szóló megfigyelések segíthetnek választ adni arra a kérdésre, hogy a Nap légköre miért sokkal forróbb, mint a felszíne – ez a napfizika régóta fennálló paradoxona.

A legfényesebb régiók körülbelül egymillió Celsius-fok hőmérsékletűek, míg a 10 ezer Celsius-fok hőmérséklet alá süllyedő, hűvösebb anyag sötétebbnek tűnik. A felvételt 2023. szeptember 27-én rögzítette az Extreme-Ultraviolet Imager (EUI) nevű műszer, amikor az űrszonda a Föld Naptól számított távolságának nagyjából egyharmadánál járt.

A videón láthatóak a Napon végigvonuló finom, csipkeszerű mintázatok, amelyeket koronamohának neveznek. Ezek a struktúrák a nagy koronális mágneses mezőhurkok alján jelennek meg. A horizonton a Nap kromoszférájából gázcsúcsok, úgynevezett spiculák nyúlnak fel mintegy 10 ezer kilométer magasságig.

A látómező közepén egy kisebb kitörés látható, ahol a hűvösebb anyag felfelé emelkedik, majd többnyire visszazuhan. Bár a legnagyobb eseményekhez képest kicsi, ez a kitörés még mindig nagyobb, mint a Föld átmérője.

A felvételen látható a koronális eső is, amely 10 ezer Celsius-fok alatti hőmérsékletével sötétnek tűnik a nagy koronahurkok körülbelül egymillió Celsius-fokos, fényes hátterével szemben. Az eső nagyobb sűrűségű plazmacsomókból áll, amelyek a gravitáció hatására visszahullanak a Nap felé.

Az 1,3 milliárd dollárba kerülő küldetés 2020-ban indult, és jövőre kezdi megfigyelni a Nap eddig feltérképezetlen északi és déli pólusát.