A modellek azt mutatják, hogy az ipari légszennyezés hatásának megszűnése az egyik helyen felforgatja a légköri rendszereket, és hőséget okoz valahol máshol.
Amerikai, kínai és német tudósok klímamodelljei szerint a Csendes-óceánt sújtó hőhullámok oka, hogy jelentősen visszaesett a kínai gyárak által kibocsátott aeroszolok mennyisége. A meglepő eredményt az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS közölte.
Az elmúlt évtized során egymást követték a hőhullámok, a Csendes-óceán északi részén toxikus algavirágzást és halpusztulást okozva. Eddig mindezt a globális felmelegedés következményének gondolták, csak azt nem sikerült megfejteni, hogy jelentkeznek viszonylag hirtelen és viszonylag behatárolt helyen a hőhullámok.
A friss elemzésben kutatók először kötik a jelenséget egy nagyon konkrét tényezőhöz. Megállapításuk szerint a hőhullámok jelentkezése időben egybeesik azzal, hogy 2010-től Kína drasztikusan csökkenteni kezdte ipara aeroszol-kibocsátását. A korábban nagy mennyiségben kibocsátott légszennyező anyagok, például a szulfát, levegőben lebegő tükörként verték vissza a napsugárzással érkező hőt.
A kutatók feltevése az volt, hogy amikor valahol visszaesik az aeroszol-kibocsátás, az a hőmérséklet emelkedésével járhat máshol. Ezt a teóriát 12 különböző klímamodellen futtatták le, a vizsgált forgatókönyvek közül az egyikben nem változott az ipari légszennyezés, a másikban a valóságos trendeknek megfelelően csökkent. Az eredmény a fentebb leírtak szerint alakult: a változatlan szennyezés változatlan klímával járt, míg a szennyezés csökkenése különböző helyeken megjelenő hőhullámokat okozott.
A szakemberek szerint az történt, hogy Kína tengerparti régiói felett felmelegedés kezdődött, ami magas nyomású légköri rendszert hozott létre. Ennek következménye egy Csendes-óceán felett megjelenő olyan alacsony nyomású zóna volt, amely felerősítette az úgynevezett aleuti alacsony nyomású rendszert, ami délre tolódott, és nagyon legyengítette a tenger felszínét hűsítő nyugati szelet – így szokatlan felmelegedést okozott.
A tanulmány megjelenésével egy időben a valaha mért legextrémebb hőségeket jelentették India, Banglades és Mianmar egyes területeiről, ahol gyakorlatilag április közepétől 40 fokot is meghaladó hőmérséklettel beköszöntött a korai nyár. A hőség nem kímélte Vietnámot, Thaiföldet és a Fülöp-szigeteket sem. A halálos áldozatokat követelő időjárást az ismert történelem legextrémebb klímaeseményének nevezik.
A hőhullámok megfejtése azért is különösen érdekes, mert egy klímakutató nemrég arra figyelmeztetett, hogy nem szabad üldözni a légkörformáló technikákkal való kísérletezést. A ballonokkal kísérletező tudósok számára tanulságos lehet, hogy az ipari léptékű füstölés mennyivel komolyabb és konkrétabb hűtő hatással van a klímára. Ha az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozást egy általánosító kategóriának gondoltuk, érdemes lenne elmélyülni abban, hogy az egyes tevékenységek milyen szerepet játszanak az időjárási káosz kialakulásában.
(Phys.org)