Mint ahogy korábban megírtuk, az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát használó rendszerek alkalmazásakor biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását.

Az uniós tanács közölte: a jogszabály kockázatalapú megközelítést alkalmaz, ami azt jelenti, hogy minél nagyobb a társadalomnak okozott kár kockázata, annál szigorúbbak a szabályok. Az új rendelet aszerint kategorizálja a mesterséges intelligencia különböző típusait, hogy mekkora kockázatot jelentenek.

A nagy kockázatú MI-rendszerek csak számos követelmény és kötelezettség teljesítése esetén juthatnak be az uniós piacra, és vannak olyan MI-rendszerek, amelyek használata tilos lesz az általuk képviselt kockázat miatt. Ilyenek például az úgynevezett kognitív magatartási manipuláció és a társadalmi profilalkotás. Tiltja továbbá az olyan rendszerek használatát, amelyek biometrikus adatokból következtetnek egy ember faji származására, vallására vagy szexuális irányultságára.

A témáról kiadott brüsszeli közleményben kiemelték: mivel ez a világon az első ilyen jellegű jogszabály, „normateremtő szerepet tölthet be globális szinten” a mesterséges intelligencia szabályozásában. Az MI-rendelet csak az uniós jog hatálya alá tartozó területekre vonatkozik, a kizárólag katonai és védelmi, valamint a kutatási célokra használt rendszerek azonban mentességet élveznek – tették hozzá.

A jogszabály bizonyos kivételt tesz lehetővé a bűnüldöző hatóságok számára, hogy továbbra is alkalmazhassanak mesterséges intelligenciát – jegyezték meg.

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet megsértése esetén kiszabható bírságokat a jogsértő vállalat előző pénzügyi évi globális árbevételének százalékában vagy egy előre meghatározott összegben határozták meg, attól függően, hogy melyik a magasabb. A kis- és közepes vállalatokra és az induló innovatív vállalkozásokra arányos mértékű közigazgatási bírságokat szabhatnak ki – tájékoztattak.