A királyi temető üresen hagyott területe alatt egy egykor betemetett terület van, ami egy sírhelyhez vezető folyosót rejthet.
Az ókori világ hét csodája közül egyedüliként megmaradt gízai piramisok a világ legalaposabban átvizsgált régészeti lelőhelyei. Ezért különösen meglepő, hogy a japán Tohoku Egyetem munkatársai talajradarral és geoelektromos tomográfiával (ERT-vel) végzett vizsgálatai eddig ismeretlen épített nyomokra bukkantak a gízai nagy piramis oldala mentén húzódó úgynevezett nyugati temető alatt.
A Szato Motojuki által vezetett nemzetközi kutatócsoport mérésein egy tízszer tíz méteres, L alakú struktúra rajzolódott ki két méter mélységben. A felfedezést leíró beszámoló szerint ezt a területet az építés befejeztével homokkal töltötték fel.
Ez alatt az építmény alatt az ERT szerint egy magasabb elektromos ellenállású anomália helyezkedik el 10×10 méteres területen. Ennek mélysége 5-10 méter
– írják.
A mélyebben fekvő anomália anyagának pontos szerkezete egyelőre nem ismert. A szakemberek szerint lehet, hogy itt homok és murva keveréke található, amiben a különböző méretű darabok között megrekedt nagyobb mennyiségű levegő miatt más a közeg elektromos vezetése. Ugyanakkor ez a rész egybefüggő üreg is lehet. Mivel a mérések alapján nem tudható pontosan, hogy mi van itt, inkább csak anomáliának nevezik.
A kutatók szerint a betemetett rész egykor lejáratként szolgált egy mélyebben elhelyezkedő nagyobb építményhez, de további ásatások szükségesek a pontos helyzet felderítéséhez.
A nyugati temető az uralkodó családjához tartozók, főpapok és más előkelőségek temetkezési helye volt, amely lapos kőhalmokból, úgynevezett masztabákból áll. A most felfedezett anomália a G4000 jelű masztaba déli oldala alatt húzódik. Ez Hemiuni herceg sírhelye, aki a történészek feltételezései szerint a nagy piramis tervezője lehetett.
A gízai piramisok körüli területek kutatása folyamatosan új leletekkel és történelmi összefüggésekkel szolgál. A nyugati temető ezen belül is külön kirakóst jelent. A sírokkal és sírhalmokkal teli terület egyik sarkán az ókori egyiptomiak egy szögletes, lapos területet üresen hagytak – ez a felszín felett teljesen üresnek tűnik, a régészek így
nem is bolygatták.
Szato és kollégái most ezt a keveset vizsgált részt talajradarozták. A talajradar más radarokhoz hasonlóan rádióhullámokon alapul, a mélyben található anyagok sűrűségétől függően máshogy verik vissza a hullámokat, ez alapján felrajzolható a felszín alatti anyag szerkezete.
A kutatók szerint az anomália elvágólagos formája miatt világos, hogy nem természetes képződmény, hanem emberi kéz alkotta. Az Archaeological Prospection hasábjain közölt beszámoló konklúziója ennél is célratörőbb:
Az eredményekből arra következtetünk, hogy az anomália egy sírhoz vezető, függőleges, mészkő falakból vagy folyosóból álló építmény.