Bár még elég sok vizsgálatra van szükség, hogy a tudósok megállapítsák, a 40 fényévnyire felfedezett Gliese–12b exobolygó vajon lakható-e, az előzetes eredmények eléggé meggyőzőek. Legalábbis a hőmérséklet nagyjából stimmel, és hogyha olyan légkörrel rendelkezik, ami a víz kialakulását – és így az életet – lehetővé teszi, akkor könnyen lehet, hogy megvan, hová költözhet az emberiség a Föld után.
A NASA felfedezett egy 40 fényévre lévő, Föld-szerű bolygót, amely ígéretes jelölt lehet az emberi élet befogadására. A Gliese–12b nevű exobolygó valamivel kisebb, mint a mi bolygónk, és felszíni hőmérséklete becslések szerint 107 Fahrenheit-fok (körülbelül 42 Celsius-fok) – feltéve, hogy nincs légköre. A Gliese–12b éppen a lakhatósági zónán belül helyezkedik el. Ez az a távolság egy csillagtól, amelynél a körülötte keringő bolygók felszínén folyékony víz létezhet – számolt be a Daily Mail.
A csillagászok most azt tervezik, hogy elemzik a Gliese–12b-t, hogy megállapítsák, van-e Föld-szerű légköre, ami megmutathatja, hogy az exobolygó képes-e fenntartani a megfelelő hőmérsékletet ahhoz, hogy a felszínén víz képződjön – ami az élet fenntartásához nélkülözhetetlen vegyület. A Gliese–12b-t az „eddigi legközelebbi, átvonuló, mérsékelt égövi, Föld méretű világként” jelölték meg, és a NASA 9,5 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópjával tervezik jobban feltérképezni a jövőben.
Egy nemzetközi csillagászcsoport a NASA TESS segítségével szűkítettE le a Gliese–12b helyét.
Ezeket a felfedezéseket általában „tranzitmódszerrel” teszik, amikor a bolygó áthalad a csillaga előtt, és fényessége csökken. Az exobolygó tranzitja során a csillag fénye áthalad a légkörén, elnyelve néhány olyan hullámhosszt, amely gázmolekulákat szabadít fel, és amelyeket a James Webbhez hasonló távcsövek érzékelni tudnak.
A kutatócsoport megállapította, hogy a Gliese–12b sokkal szorosabb pályán kering, mint a Föld, ami azt jelenti, hogy gyakrabban keresztezi hűvös vörös törpecsillagát, a Gliese–12-t, és 12,8 naponta tesz meg egy pályát.
„A Gliese-12b az egyik legjobb célpont annak vizsgálatára, hogy a hűvös csillagok körül keringő Föld méretű bolygók megőrizhetik-e légkörüket, ami kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy jobban megértsük a bolygók lakhatóságát galaxisunkban” – mondta Shishir Dholakia, az ausztráliai University of Southern Queensland Asztrofizikai Központjának doktorandusza.
Az exobolygó távolsága törpecsillagától mindössze hét százaléka a Föld és a Nap közötti távolságnak, ami 1,6-szer több energiát biztosít számára. A Gliese–12b lakhatósága azonban attól függ, hogy ugyanolyan típusú légkörrel rendelkezik-e, mint a Föld, így hőmérséklete közelebb van-e a bolygónkon tapasztalható 59 Fahrenheit-fokos (15 Celsius-fok) átlaghoz.
A légkörök csapdába ejtik a hőt, és – típustól függően – jelentősen megváltoztathatják a tényleges felszíni hőmérsékletet. Mi a bolygó »egyensúlyi hőmérsékletét« idézzük, ami azt a hőmérsékletet jelenti, amelyet a bolygó akkor érne el, ha nem lenne légköre.
– magyarázta Dholakia.
A kutatócsoport a Gliese–12b-t a Vénusszal hasonlította össze, és arról számolt be, hogy nagyjából ugyanolyan méretű, és valamivel kevesebb energiát kap a csillagától – körülbelül 85 százalékát. Mivel azonban a Vénusznak nincs olyan légköre, amely blokkolná a Nap káros sugarait, üvegházhatás alakult ki rajta, és elérte a 752 Fahrenheit-fokos (400 Celsius-fok) hőmérsékletet.
„A Föld lakható, de a Vénusz nem az, mivel teljesen eltűnt róla a víz” – mondta Larissa Palethorpe, az Edinburgh-i Egyetem és a University College London doktorandusza. „Mivel a Gliese–12b hőmérséklete a Földé és a Vénuszé között van, légköre sokat taníthat nekünk arról, hogy a bolygók fejlődésük során milyen utat járnak be a lakhatóságig” – tette hozzá.
Annak megértéséhez, hogy az exobolygó lakható-e, fontos tényező a csillagából kibocsátott viharok szintjének vizsgálata. A vörös törpecsillagok jellemzően mágnesesen aktívak, ami miatt gyakori röntgenkitöréseket bocsátanak ki, amelyek elpusztíthatják a légkört. A csapatok azonban nagyon remélik, hogy nem ez a helyzet, mivel a Gliese–12b csillag nem mutatta a szélsőséges viharok vagy viselkedés jeleit.
A csillagászok már nagyjából 5000 ilyen bolygót fedeztek fel, de becslések szerint csak a Tejútrendszerben valószínűleg több mint egybillió exobolygó van, és eddig csak néhányról feltételezték, hogy rendelkezik az élet fenntartásához szükséges környezettel.
„Csak néhány, a Földhöz hasonló, mérsékelt égövi bolygóról tudunk, amelyek elég közel vannak hozzánk, és megfelelnek az ilyen jellegű vizsgálatokhoz szükséges egyéb kritériumoknak is” – mondta Michael McElwain, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutató asztrofizikusa, a Gliese–12b-tanulmány társszerzője.
„Ahhoz, hogy jobban megértsük a légkörök sokféleségét és az ilyen bolygók evolúciós kimenetelét, több olyan példára van szükségünk, mint a Gliese–12b” – tette hozzá.