Az autoimmun betegségeket különböző tünetek jelezhetik előre. Eddig nem tekintették ilyen előjelnek a rossz álmokat, pedig sok különböző betegségnél említették őket a páciensek.
A Cambridge Egyetemen készült friss kutatás alapján rémálmokat okozhatnak az autoimmun betegségek. Az orvosi kar munkatársa Melanie Sloan online felmérést végzett lupuszos páciensek körében: a betegek harmada arról számolt be, hogy rémálmaik voltak, mielőtt a tüneteik jelentkeztek volna, és visszatérnek, amikor a betegség fellángol.
A lupusz egy nehezen felismerhető autoimmun betegség, amelyben a szervezet immunrendszere saját szöveteit támadja változó súlyosságú következményekkel. Nevét onnan kapta, hogy a XIII. században farkasharapás következményének gondolták – azt leszámítva, hogy nincs köze a farkasokhoz, ma sem tudjuk, hogy örökletes vagy környezeti tényezők váltják-e ki. Fáradtsággal, ízületi és mindenféle fájdalmakkal, lázzal és a tünetek visszatérő rosszabbodásával jár.
Anekdoták szintjén több információ is felmerült korábban az álmok és az agyi immunrendszer kölcsönhatásáról. Rossz álmok gyötrik a szklerózis multiplexeseket és a szintén autoimmun érintettségű Parkinson-kórosoknál is felmerült, hogy a betegség kialakulása előtt egy évtizeddel már előfordulnak rémálmok.
Több betegség is élénk, rossz álmokkal is jár, de ezek a kognitív tünetek eddig nem kaptak túl sok figyelmet. Sloan és kollégája, David D'Cruz reumatológus arra figyeltek fel, hogy a betegek reakciója mindig meghökkentően erős volt, amikor az alvásról kérdezték őket. Miután a téma évről évre felbukkant, úgy döntöttek, hogy végére járnak a betegség idegrendszeri hatásainak.
Minél nagyobb stressz éri a testemet, annál élénkebbek és rosszabbak az álmok
– mondta egy lupusztól szenvedő beteg.
Arra jutottam, hogy a rémálmok arról szólnak, hogy magam ellen harcolok
– vélekedett egy másik.
A szisztémás lupus erythematosus 15 és 45 éves kor között alakul ki, de nem minden esetben jár idegrendszeri tünetekkel, a rémálmok vagy hallucinációk jelentkezése sem általános. A betegek egy része úgy tűnt, hogy kifejezetten hallgat ezekről, de amikor a kutatók a beszélgetés során felvetették, hogy napközben is előfordulhatnak rémálomszerű hallucinációk, többen úgy reagáltak, hogy tapasztaltak ilyet, dezorientáltnak érezték magukat, és kicsit olyan volt, mintha az Alíz Csodaországban sztorijában lennének. Akik ilyen hallucinációkról számoltak be, azoknak 60 százalékban az alvását is megzavarták az álmok.
Ez különösen igaz a lupuszra, amiről ismert, hogy több szervet is érint, köztük az agyat, de ugyanezek a tünetek megjelennek más reumatológiai megbetegedéseknél, mint a reumatoid artritisz, a Sjörgen-szindróma vagy a szisztémás szklerózis
– írta Sloan a CNN-nek.
A Chicagói Egyetem orvosi karának alváskutatója Jennifer Mundt, akinek nem volt köze a kutatáshoz, elmondta, hogy a rémálmokat legtöbbször a poszttraumás stressz-szindróma tüneteként kutatják, de a koronavírus-világjárvány idején készült egy kutatás, amelyben a hosszú-Covid-tünetektől szenvedők 18 százaléka rémálmokról számolt be, ami jelentősen nagyobb arány a rémálmok előfordulásának 5 százalékos általános átlagánál.
A szisztémás autoimmun rendellenességeknél prodrómának nevezik a betegség előjeleként értékelt tüneteket, ilyen lehet a fejfájás vagy kiváltó fertőzés nélküli láz. A szakemberek szerint a rémálmok is ilyenek, és emiatt fontosak a betegség korai felismerésében, annak ellenére, hogy jelenleg nem szerepelnek a diagnosztikus kritériumok között, az orvosok többsége sem tulajdonít nekik jelentőséget, a betegek pedig nem szívesen beszélnek róluk.
(CNN, Science Alert)