A finnek szerint mentális betegségeket terjeszt a közösségi média. Az okot nem ismerjük, az is lehet, hogy ez a felismerés az egészségtudatosság terjedésének pozitív hatása. A statisztika alapján ugyanakkor indokolt lehet az elővigyázatosság.
Levertség, szorongás és táplálkozási zavarok is terjedhetnek a tizenévesekből álló közösségekben – állapította meg a Helsinki Egyetem kutatása. Ez a problémával kapcsolatos eddigi legkiterjedtebb tudományos vizsgálat: 860 iskola 700 ezer kilencedikes tanulójának állapotát követték átlagosan 11 éven keresztül a kiterjedt finn nyilvántartási adatok alapján.
Mentális zavarok alatt az egyén közérzetét, viselkedését, hangulatát, kapcsolatait és hétköznapi életét érintő lelkiállapotokat értünk. Depresszió esetében szomorúságot, étvágytalanságot és az érdeklődés csökkenését; szorongás esetében félelmeket és pánikrohamokat jelent. A figyelemzavar vagy ADHD a fókuszálás és önkontroll képességének csökkenésével jár. Táplálkozási zavarok közé a kóros koplalás vagy a túlzott evés tartozik. Bipoláris zavarnál pedig a legmélyebbtől a legmagasabbig terjedő hangulatingadozások alakulnak ki. E zavarok megjelenése részben öröklött hajlamoktól és életkorra jellemző biológiai változásoktól, részben környezeti hatásoktól – élethelyzettől, traumáktól – függ.
Az eredmények alapján ez utóbbi csoportba tartozik és markáns tényező a társadalmi közeg.
A kutatás által vizsgált társas csoport az iskolai osztály volt. Ezt vizsgálva kiderült, hogy minél több osztálytárs kapott diagnózist valamilyen mentális zavarról, a többi tanulónál annál nagyobb volt egy hasonló diagnózis esélye a későbbi élete során.
„A megfigyelhető összefüggés a kutatás első évében volt a legerősebb, és nem magyarázták sem szülőkhöz, sem iskolához vagy lakókörnyezethez köthető faktorok. Az összefüggés a kedélyállapot, a szorongás és a táplálkozási zavarok terén mutatkozott a legerősebbnek” – mutatott rá a kutatást vezető adjunktus, Christian Hakulinen.
A kutatás csak a statisztikai összefüggésre koncentrált, az ok-okozatra nem, vagyis nem keresett választ arra, hogy miként terjedhetnek a mentális zavarok.
Lehetséges például, hogy a lelki egészséghez kötődő segítségkérés küszöbe lejjebb kerül, amikor már van a környezetben egy vagy több olyan ember, akik már kaptak segítséget valamilyen probléma miatt. Ez lényegében a diagnózis és kezelés normalizációjával a mentális zavarok felismerésének és gyógyításának egyfajta pozitív terjedését jelenti
– magyarázta Hakulinen, aki ugyanakkor egy olyan amerikai kutatásra is felhívta a figyelmet, amiben kifejezetten depressziós tünetek átadását írták le.
A mentális betegségek komoly globális problémát jelentenek, az esetek felében 18 éves kor előtt jelentkeznek. A professzor szerint az adataik a zavarok terjedését mutatják, ezért érdemes mérlegelni megelőző intézkedések bevezetését a közösségekben.