Bár tudjuk, hogy ez a jövő, továbbra is érdemes fenntartásokkal kezelni a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket. Legalábbis ami a Google új MI-alapú keresőmotorját illeti, biztosan, ugyanis a cég keresője korábban több olyan választ is adott, amely korántsem felelt meg a helyes megoldásnak. Obama muszlimmá tétele és a pizza tetejére felragasztózott sajt ellenére azonban több esetben tökéletesen használható – de az általa nyújtott szolgáltatás sokkal inkább hasonlít egy gyorsétteremre, mintsem egy puccos vendéglátóhelyre.
Sokak szeme már meg sem rebben a hír hallatán, hogy egyre több eszköz és szoftver használja a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket, a nagy techcégek újításai mellett pedig immáron az internetes kereséseinket is segíti a jövőnkben vélhetően mindent az uralma alá hajtó MI – amelyhez persze a pozitív hangok mellett temérdek fenntartás is társul.
Ebbe a sorba állt be nemrég a Google is, amelyen ezentúl nemcsak a megszokott módon, de a mesterséges intelligenciát bevonva is hozzájuthatunk a kívánt információmorzsákhoz. Ez az új MI-asszisztens a Gemini, egy mesterséges intelligencia, amely segíti a kereséseinket, tovább színesítve a techóriás nyújtotta lehetőségek tárházát. Ilyen figyelemre méltó példák közé tartoznak többek között a tudásgráf által vezérelt tudáspanelek, amelyek a releváns tényadatokat a keresési eredmények melletti információs mezőbe töltik fel, valamint a kiemelt kivonatok, amelyek a keresési eredményből kivonatokat készítenek, és az oldalra mutató hivatkozás előtt szerepelnek, ezzel azonnal segítve a felhasználókat.
Ehhez képest a Google újítása lehetővé teszi, hogy ne csak egyszerűen releváns forrásokból nyerjük ki őket, a vállalat által kifejlesztett generatív mesterséges intelligencia a színfalak mögött egyszerűen előállítja azokat. A cég célja, hogy személyre szabott, igény szerinti választ adjon a szabványos dokumentumkészlet helyett. Ez alapvetően persze rendkívül jól hangzik, mégsem biztos, hogy minden esetben azonnal ki kell használni az új funkciót.
Ezek a mesterségesintelligencia-funkciók felszívják az internetről és más elérhető forrásokból származó információkat, és válaszokat adnak az alapján, hogy hogyan képezték ki őket a szavak társítására. A fő érv a technológiával szemben az, hogy
az MI-alapú keresőmotor többnyire kivonja az egyenletből a felhasználó megítélését, cselekvési képességét és tanulási lehetőségét.
Persze ez ennek ellenére sokféle kereséshez megfelelő lehet, legyen szó arról, hogy hogyan alakultak az infláció miatt az élelmiszerárak, vagy éppen arról, hogy hogyan lehet a legtökéletesebb, puha piskótát elkészíteni. A mesterséges intelligencia képességei praktikus módját jelentik annak, hogy átnézzen temérdek dokumentumot, és kiválassza ezekből azokat a konkrét válaszokat, amelyekre szükségünk van. Legyen szó újságcikkekről vagy éppen receptkönyvek ezreiről.
Igen ám, de az emberek keresési igényei nem érnek véget a tényszerű információkkal. Ötleteket, véleményeket, tanácsokat várnak.
Na meg persze hiteles információkat, ez azonban nem minden esetben valósul meg. Ennek már ismert esete volt az, amikor a kereső arra a kérdésre, hogy hogyan lehet megakadályozni, hogy a pizzáról lecsússzon a sajt, azt válaszolta, hogy egy kis ragasztót kell hozzáadni, és meg is oldódik a probléma. Persze ezen jókat lehet szórakozni, azonban ha valódi válaszokra vágyunk, a releváns információt bizony rossz helyen keressük.
Noha egy tájékozott felhasználó megérti, hogy az ilyen abszurd válaszok valószínűleg tévesek, ezt meglehetősen nehéz észlelni akkor, ha tényszerű dolgokról szeretnénk információt kapni – magyarázza a The Conversation cikkében Craig Shah, a Washingtoni Egyetem professzora. Remek mintapéldája volt ennek a problémának az eset, amikor
a korábbi amerikai elnökök hitének kutatása során a Google mesterséges intelligenciája azt a helytelen választ adta, hogy Barack Obama muszlim.
Ez a téves információ aztán – ahogyan az lenni szokott – széles körben el is terjedt, a keresőoldal pedig nem tett semmit annak érdekében, hogy a felhasználóik megtudják, csupán egy generált, téves válaszról van szó, nem pedig tényről. A Google elismerte a keresővel kapcsolatos problémákat, és állítja, azóta orvosolta azokat, azonban továbbra is kérdéses, hogy mennyire lehet megbízni ezekben a válaszokban.
A Google tavaly jelentette be a generatív mesterséges intelligencia és a keresési találatok összepárosítását, egy év fejlesztést követően pedig immáron elérhetővé vált a Gemini és az AI Overviews, azaz az AI-alapú áttekintés a kereséseinknél is. A keresőbe épített mesterséges intelligencia tulajdonképpen olyan, mint egy gyorsétterem, amelyből egy kis ablakon keresztül szolgálnak ki bennünket, miközben mi az autóban ülünk, hiszen ez a lehetőség gyors és kényelmes, azonban mégsem feltétlenül a legegészségesebb választás.
A Google hagyományos keresési eredményei között böngészni, a példánál maradva, olyan, mintha egy étteremben a menüt hosszasan böngészve döntenénk arról, hogy milyen rendelést adunk le a pincérnek, majd türelmesen megvárjuk, amíg az étel az asztalunkhoz érkezik. Akárcsak a Google kereséseinél, ahol beírjuk a keresett információt, amelyet kilistáz nekünk, mi pedig az ajánlott oldalakból kikeressük a számunkra releváns információkat. Persze így bukhatjuk a gyors és kényelmes kiszolgálást, mégis
előnye a hagyományos keresőmotornak, hogy nagy körültekintéssel, testre szabással és ellenőrzéssel készült eredményeket szolgáltat, még ha ez több időt és energiát is emészt fel.
Így annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia rohamos ütemben fejlődik, egyes témakörökben továbbra is megkerülhetetlen az ember tudása, hiszen a keresett témában egyelőre továbbra is úgy kaphatunk jó eséllyel hiteles választ, ha magunk kutatjuk ki a kereső által ajánlott oldalak közül azt, amely számunkra releváns és hiteles információt szolgáltathat.
(Borítókép: Dilara Irem Sancar / Anadolu / Getty Images Hungary)