Egy ideig úgy tűnhetett, hogy veszélyben forog egy űrhajós élete, de csak egy nem kellő körültekintéssel megrendezett gyakorlat volt. A gond, hogy az űrhajózás tényleg veszélyes, de ha nem az, akkor is nagyon megterheli a szervezetet.
A NASA szerda éjjel hivatalos közleményben is megerősítette, hogy nincs vészhelyzet a Nemzetközi Űrállomáson, miután tévedésből bejátszották az állomás élő adásában egy sürgős egészségügyi beavatkozást imitáló gyakorlat hanganyagát.
Az adásban az volt hallható, amint egy forgalmi dugóban ragadt sebész a Földről ad tanácsot egy űrhajósnak keszonbetegségben szenvedő társának ellátásával kapcsolatban. Az orvos azt tanácsolta, hogy az űrhajóst öltöztessék űrruhába, adjanak neki tiszta oxigént, és egy tengeri vészlandolás esetére megosztotta egy spanyol kórház adatait.
Általában azt kell mondjam, hogy a parancsnok kilátásai sajnos kifejezetten gyengék
– mondta a sebész.
A keszonbetegség vagy dekompressziós betegség egy olyan állapot, ami a túl gyors nyomáscsökkenés következménye. Ilyenkor a vérben oldott gázok kiválnak és buborékokat képeznek, amik elzárják az ereket, embóliát okozva. Ez az állapot fájdalmas és halálos kimenetelű lehet.
A keszonbetegség a felszínen leggyakrabban a mély merüléseket végző búvárokat fenyegeti, akiket a nyomás fokozatos csökkentését pótló, úgynevezett keszonkamrában kezelnek. A dekompresszió lehetősége a Nemzetközi Űrállomáson is fennáll, ahol egyébként a felszínihez hasonló nyomás van, de a környező világűr nyomása értelemszerűen nulla. Itt egy zsilipelés során bekövetkező technikai hiba okozhatja a nyomás hirtelen esését, vagy az, ha űrséta közben komolyabban megsérül egy űrruha, ha például űrszeméttel vagy más mikrometeorittal találkozik.
A gyakorlat vélhetően nem független attól, hogy csütörtökön teljesen valódi űrsétára készül az űrállomás legénysége, aminek során mintákat vesznek a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatáról, hogy megvizsgálják, élnek-e mikroorganizmusok a világűr körülményei között, és ha igen, mifélék. Mint ismert, nemrég ismerték fel, hogy az állomás belső falain a kórházi szuperbaktériumokhoz hasonló, ellenálló baktériumok élnek.
A NASA hangsúlyozta, hogy senki sem sérült meg és nem is forgott veszélyben a gyakorlat során. A Starliner űrhajóval nemrég érkezett két amerikai űrhajós az eset idején éppen aludt. A Boeing által egy évtizede fejlesztett űrhajó első emberes útján van túl, és ismertté váltak műszaki problémái. Már indulás előtt tudni lehetett, hogy a járműből szivárog a hélium. A Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódva annyiban változott a helyzet, hogy már öt helyen találtak szivárgást. Lényeges, hogy ez a hiba a Starliner hajtóműveit érinti és nem jelent dekompressziós fenyegetést az asztronautákra nézve. A NASA mérnökei szerint a hélium szivárgása ellenére bőségesen marad hajtóanyag az űrhajó június 18-ára tervezett visszatéréséhez.
Az egészségügyi vészhelyzetek gyakorlása nemcsak azért fontos, mert az űrrepülés veszélyes üzem, de biztonságos helyzetben is komoly igénybevételt jelent az emberi szervezet számára. A súlytalanság miatt az agyba tolul a vér, így látászavart okozhat. Erősebb a háttérsugárzás, ott vannak a már említett szuperbaktériumok, és véralvadási problémák léphetnek fel. Emlékezetes eset volt, amikor az amerikai Serena Auñón-Chancellor nyaki vénájában lépett fel mélyvénás trombózis a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, ez később nemzetközi diplomáciai botrányt okozott, mivel az oroszok szerint az űrhajós pánikba esve egy általuk gyártott modul falába fúrva próbálta elérni, hogy visszatérhessen a Földre. A fúrással egyébként nem okozott komoly kárt vagy nyomáscsökkenést, és Auñón-Chancellor sem tért vissza hamarabb küldetéséről.
(Borítókép: A Nemzetközi Űrállomás 2008. február 18-án. Fotó: ESA / NASA / Getty Images)