Aki elmúlt harminc, és már látta a vécécsészékben pörgő, dalolászó fejeket, illetve az ellenük küzdő, térfigyelőkamera-fejű, öltönyös embereket, egyrészt nem felejti a dolgot, másrészt nem érti, mit látott. Azt, hogy jelen cikkünk végére érteni fogja, miről szól a Skibidi Toilet, nem garantáljuk, de talán megsejtheti, hogy mire megy ki a játék.
A Skibidi toilet egy internetes jelenség. Ez azt jelenti, hogy bonyolultabb, mint egy mém, bár népszerűsége miatt mémek is készültek belőle. Eredetileg egy youtube-os videósorozat, és műfaját tekintve machinima. A machinima kifejezés gépet és animációt takar, és annyit érdemes tudni róla, hogy olyan animációk gyűjtőneve, amiket videójátékok megjelenítő motorjaival készítettek. Ezek olyanok, mint egy háztáji számítástechnikai eszközökkel előállított Toy Story, amihez a világot a Quake2, a Roblox, a Minecraft biztosítja. Esetünkben ez a Half-Life 2, annak is a 2006-ban kiadott Garry's mod változata – ebben szinte minden megvan, ami ehhez a hobbihoz kell, a fizika manipulációjától az arckifejezések animációjáig.
A videókat közlő csatorna, a Dafuq!?Boom! mögött egy Grúziában élő orosz fiatalember, Alekszej Geriszomov áll. Róla annyi tudható, hogy 1997-ben vagy 1998-ban születhetett, vagyis a Z generáció tagja. Közönsége viszont főleg a 2010 után született alfa generációból áll.
Az első Skibidi toilet 2023 februárjában került fel a YouTube Shortsra. Ez utóbbi a YouTube rövid videókra kihegyezett szolgáltatása, ami már a TikTok előretörése által meghatározott, gyorsuló tempó médiája. Az első videók pár hónap alatt 38 millió megtekintést pörgettek. A 100 és 20 millió közötti nézettségeknél is fontosabb viszont, hogy már 40 millió feletti követője van a 24. évadnál és 74 résznél tartó sorozatnak.
Bár a legtöbb követővel rendelkező csatornák ötvenes listájára még éppen nem fért be, ez nem elhanyagolható népszerűség, épp elegendő ahhoz, hogy nemzetközi pánikot okozzon a szülők körében. De előbb nézzük, mivel van dolgunk.
A klotyófejek és kamerafejek örök küzdelme egy igazi szürreális horror, ami egyszerre rajzfilmszerű és nyomasztó. Geraszimov a Forbesnak adott interjúban elmondta, hogy rémálmaiból táplálkozik, továbbá a TikTokon elterjedt fejrángatós pózolásból. A magunk részéről nem csak a bilire szokás alapélményét, de egy kis Banksyt is felfedezni vélünk a víziókban.
Az alkotó által hivatkozott mémtani előzmény továbbá az úgynevezett Ohio-mémcsalád, amit az amerikai állam ipari lepusztultsága és elvadult, posztapokaliptikus hangulata ihletett (felénk ugyanezt a szerepet Miskolc tölti be). Jelentős motívum Dom Dom Yes Yes című popsanzon, amelynek előadója, a bolgár Biser King egyfajta balkáni Dr. Dreként érdemben bizonyítja, hogy a garbóra vett nyaklánc, a dalszövegbe illesztett autómárka-felsorolás és a komikusan túltolt dudaszóló mindörökké releváns. Az összhatás szempontjából fontos továbbá a fentebb említett kortárs machinima, a régi videójátékos nosztalgia, illetve a Roblox metaverzum és környéke által terjesztett maszek horror esztétika.
Ez utóbbi kapós, az alfák körében játék és kisvideó formájában könnyen hozzáférhető. Amikor pedig a gyerek klotyófejjé változik, a szülőt is utoléri a horror. A Wired magazin tökéletes megfejtése, hogy a szülőt sokkolni az egyik legnagyobb poén, és ezen a téren a Skibidi Toilet nagyon nagy király.
A dobozokba, kosarakba bújó, klotyófejeket utánzó gyerekekről készült videók maguk is mémmé váltak. A maláj sajtó már tavaly felkapta a témát, és egyfajta kóros állapotot, a Skibidi toilet-szindrómát vélte felfedezni a szokatlan viselkedés hátterében. A britek kevésbé hisztérikusan arra lyukadtak ki, hogy a videómegosztóknak komolyabban kellene vennie a korhatárkorlátozások betartatását.
A svéd közszolgálati rádióban ugyanakkor nem vették ennyire félvállról a dolgot, egyenesen orosz propagandának vélték, aminek célja a gyerekek agymosása. Ez természetesen
lépéskényszerbe hozta Moszkvát,
ahol a helyi gyerekvédelmi illetékesek megállapították, hogy ezek a videók nem segítik a gyerekek rendes fejlődését, mivel a szereplői vécécsészék.
Az valóban fennforoghat, hogy a YouTube nem a korosztálynak megfelelő tartalmakat ajánl gyerekeknek – ilyen botrányba 2017-ben futottak bele utoljára. Tény, hogy erőszakos, de nem valósághű – kérdés, hogy miként állja meg a helyét egy Kengyelfutó gyalogkakukk-résszel összevetve. Az egyperces videók mögött ugyanakkor a szórakoztatáson kívül nincs megfogható, agymosó szándék.
Amint arra a Know Your Meme szerkesztője, Philip Hamilton a Wirednek rámutatott: a szindróma kulcsa nem a vécékben keresendő, hanem a médiafogyasztási szokásokban. Magyarul abban, hogy a TikTok, a YouTube Shorts és az Instagram Reels rövid videóira rászoknak az emberek.