Nem gondolnánk, hogy jobban mozognak a szárazföldön, mint a vízben, pedig legközelebbi rokonaik tengeri emlősök.
A vízilovak mind a négy lába elhagyja a talajt futás közben – derül ki John Hutchinson, az angol Királyi Állatorvosi Egyetem professzorának friss tudományos cikkéből, amelyben videófelvételen alapján elemezte az állatok járását és lépésrendjét.
A kéttonnásra megnövő vízilovak kifejezetten atletikusak és 30-45 km/órás sebességgel képesek futni. Teljes sebességgel haladva az idő 15 százalékában minden végtagjukkal elemelkedve hasítják a levegőt hasítják, bár az átlagosan 0,3 másodpercig tartó repülési idővel még nem számítanak madárnak, sem denevérnek.
A párosujjú patások rendjébe tartozó növényevő állatokat egy időben a disznók, illetve a lovak rokonainak gondolták, de a genetikai elemzés megállapította, hogy legközelebbi rokonaik a cetek.
Ez azért különösen meglepő, mert a cetek tengeri emlősök. A vízilovak ugyanakkor nem tudnak úszni, mivel túl sűrűek a lebegéshez. Úszás helyett egyenesen a víz fenekére süllyednek, ahol lépkedve közlekednek és időnként a felszínre rúgják magukat levegőért.