Európai cégek komolyan megvizsgálták, hogy gazdaságilag életképesek lehetnek-e űrbe telepített adatközpontok és arra jutottak, hogy az üzleti modell több milliárd eurónyi hasznot hozhat 2050-re – áll a Wall Street Journal tudósításában.

A megvalósítást és fenntarthatóságot vizsgáló tanulmányt az Európai Unió támogatta. A terveket két nagy európai fegyvergyár, a francia Thales és az olasz Leonardo közös űrvállalata, a Thales Alenia Space szőtte. 

Az ilyen programoknál bevett módon mozaikszóként működő név bonyolult ugyan, de érdemes kibontani, mert sokat elmond az ötletről. A neve Ascend, ami felülemelkedést jelent és az Advanced Space Cloud for European Net zero Emission and Data sovereignity jelszót takarja, vagyis 

Az adatközpontok a digitális korszak infrastruktúrájának alapvető elemei, speciális hűtőrendszerrel, légkondicionálással, biztonsági és tűzvédelmi rendszerekkel számítógépekkel telepakolt üzemek. Kezdettől ismert, hogy ezek irgalmatlan mennyiségű energiát fogyasztanak, ami komoly környezeti problémát jelenthet – a kriptovalutákkal és a mesterséges intelligencia megjelenésével végképp megkerülhetetlenné vált ez a probléma.

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az adatközpontok feleltek az üvegházgázok kibocsátásának 0,6 százalékáért – ha csak az energiához kapcsolódó kibocsátást nézzük, 0,9 százalékért.

Az űrben nincs éjszaka, sem borult ég, a napenergia előállítása annyival hatékonyabb, hogy komolyan felmerült naperőművek űrbe telepítése (csak a megtermelt energia továbbítása okoz gondot). A napelemek teljesítménye ugyan gyorsabban romlik az űrben, mint a Föld felszínén, így is évtizedekig működőképesek és általában ezek az űreszközök utolsó működő részei. Az űrben lebegő adatközpont ebből a szempontból cseppet sem rossz ötlet, ha azt is figyelembe vesszük, hogy nincs szükség bekötőutas lekerített zöldmezőre, csarnokra.

Éjjel az omnibusz tetején

A Thales Alenia Space kiemelte, hogy az űrben hűtővízre sincs szükség. Ez biztos így van és egyben ez a megfelelő pont, ahol az űr hátrányait is átgondoljuk. Az első, hogy bár az űr sötét és hideg, közeg hiányában mégsem könnyű itt dolgokat lehűteni. Mivel nincs levegő vagy víz, ami elszállítsa a hőt, nagy kiterjedésű radiátorokat kell üzembe állítani, amik infravörös sugárzásként szabadulnak meg a hulladékhőtől. A szerverek mindenképpen hőt termelnek, a hűtés így komoly kihívás volt és marad is.

A hő kisugárzásán kívül ott van a kozmikus háttérsugárzás. Nálunk a felszínen kevés jut belőle, az űrben sokkal több. A hardverbe csapódó sugarak átállítják a biteket és sokkal több adathibát okoznak. Az űrben lebegő adatközponthoz továbbá nem utaznak űrhajós rendszergazdák. Ha megsül egy rack, azt nem cserélik ki. Az adatközpont vélhetően egy több elemből álló konstelláció, aminek egyes darabjai fél évtizedig működnek majd. 

A hő, a sugárzás, a javíthatatlanság és geoszinkron pálya miatt késő jel mellett kérdés, hogy mennyivel csökken a légszennyezés, ha közben a hardvert fel kell lőni az űrbe. Különböző számítások szerint a ki nem juttatott szén-dioxid felét is elviszi az, amit a hordozórakéta kibocsát. A tanulmány szerint fontos a kevésbé szennyező hordozórakétát használni – erre a célra megfelelhet a ULA Delta IV rakéta, amelynek RS–68 hajtóművei folyékony hidrogénnel és oxigénnel működnek.

Szakértő kommentelők szerint ha költséghatékonyan szeretnénk védeni a környezetet, érdemes inkább a mélytengerekbe telepíteni az adatközpontokat, ahol tengeri áramlatok által hajtott turbinák szolgáltatják az áramot és a hűtést is. Persze ez a megoldás is túlzottan optimista helyenként, főleg ha a hajózás híresen nagy karbonlábnyomára gondolunk. 

Mielőtt nagyon elvesznénk a körben haladó lábnyomokban, érdemes felidézni, hogy a környezet óvása mellett a célok közé tartozik az európai adatok és az európai szuverenitás védelme is. Ez utóbbi nemzetközi politikai kérdés és abba a trendbe illeszkedik, amiben a kontinens egyre kevésbé számíthat a szövetséges Egyesült Államok katonai védelmére. Ebből a szemszögből úgy látszik, hogy a francia és olasz fegyvergyártó nagyon új infrastruktúra és műszaki képességek fejlesztésére tehet ajánlatot, amire a vételi szándék egészen biztosan adott. 

(MSN)