A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola megkérdezett egy állatorvost, hogy miként lehet orvosolni és megelőzni, hogy a kutyák hőgutát kapjanak, majd ennek következtében akár oda is vesszenek. Az állatorvos szerint sok gazda ott rontja el, hogy egyből állatorvost keres, holott a kutya hűtése az elsődleges, minden más ráér utána. Ráadásul nemcsak a hőguta, hanem a hősokk és a napszúrás is veszélyezteti a négylábúakat, csakúgy, mint az embereket.
„Teljesen értelmetlen módon” pusztulnak el kutyák a túlhevülés miatt. „A hőguta jellemző tünetei a lihegés, a nyálcsorgás, a támolygás. Ilyenkor azonnal cselekedni kell! Fontos, hogy már az előtt el kell kezdeni a kutya hűtését otthon, mielőtt elrohannánk az állatorvoshoz. Sok gazda azonnal elindul az állatorvoshoz, ami elvesztett időnek számít, és gyakran a kutya életébe kerül. A hőgutás kutyák mintegy felét, talán hatvan százalékát tudják megmenteni az állatorvosok, ezért a hangsúly a megelőzésen van” – írták a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola közleményében.
Az intézmény Pallós Andrea állatorvossal beszélgetett a hőguta kialakulásáról és otthoni kezeléséről, amelyről egy sajtóközleményt szerkesztőségünkhöz is eljuttattak. Mint a közleményben olvasható, huzamosan 35 Celsius-fok felett volt a nappali hőmérséklet az utóbbi két hétben, és a szinte elviselhetetlen kánikula az emberek mellett a kutyákat is megviseli.
Az elmúlt napokban gyakori eset volt, hogy az oltásra érkező kutyák, pusztán attól, hogy végigsétáltak az utcán, és beértek a rendelőbe, 39-40 fokosra felmelegedtek. Ilyenkor még nem kapnak hőgutát, de a határán vannak, ezért le kell hűtenünk őket. Sajnos csak a hőgutás kutyák mintegy felét, talán hatvan százalékát tudjuk megmenteni, ezért a hangsúly a megelőzésen van
– mondta Pallós Andrea sóskúti állatorvos, aki két ijesztő példát hozott fel az elmúlt napokból.
Ez az új helyzet, a soha nem látott forróság előbb-utóbb már nem lehet kifogás, hiszen az elmúlt években már kaptunk belőle ízelítőt. Pallós Andrea abban látja a gazdák felelősségét, hogy – felkészültség hiányában – nem tudják megfelelően átgondolni a helyzetet. „A hőguta jellemző tünetei a lihegés, a nyálcsorgás, a támolygás, azaz a kutya nem tud egyenesen menni. Ilyenkor azonnal cselekedni kell! Fontos, hogy már az előtt el kell kezdeni a kutya hűtését otthon, mielőtt elrohannánk az állatorvoshoz. Sok gazda azonnal elindul az állatorvoshoz, ami elvesztett időnek számít, és gyakran a kutya életébe kerül. Mert mire a gazda megtalálja, hogy melyik állatorvos van nyitva, azután amíg odaérnek, várakoznak stb., addig otthon kellett volna hűteni az állatot. A túlhevülés hatására a szervek elkezdenek károsodni, és leállhat a keringés” – mondta az állatorvos.
Az a legfontosabb, hogy a hőguta tüneteinek észlelésekor azonnal adjunk elsősegélyt
– összegezte Pallós doktornő. Kezdjük el lehűteni az állatot hűvös vízzel, de ne jéghideggel! Ezt meg lehet oldani vizes kendőkkel is. Ha víz van a közelben, a kutya magától belefekszik, amit hagyni kell. A hosszú szőrű kutyákra azonban hiába teszünk vizes kendőket, ennyitől nem fognak lehűlni. Őket alaposan le kell csutakolni, hogy átázzon a bundájuk, és érje a testüket a hűvös víz. Az ilyen nagy szőrzetű kutyáknál a talppárnát és a füleket nedves kendővel kell hűteni, mert ott fokozottan tudnak hőt leadni.
Pallós Andrea elmondta, hogy maguk az állatorvosok is hűteni kezdik a hőgutával érkező kutyákat. Emellett adhatnak hideg infúziót, valamint speciális gyógyszereket, hogy letornázzák a belső hőmérsékletet. „Ma volt egy telefonhívásom. Szerencsére a gazda nem indult el, hanem az iránymutatásnak megfelelően elsősegélyt adott a kutyának, utána bevitte egy klinikára. Ez a kutya megmaradt” – mondta az állatorvos.
Komondi Piroska, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola szakmai vezetője elmondta, hogy az alapítványnál még nem fordult elő hőgutás eset.
A túl magas hőmérsékletű helyiségek és autók hűtésére klímát alkalmazunk, amit persze nem jó túl hidegre állítani és a kutyákra fújni, mert ugyanúgy megfázhatnak, mint az emberek, még ha a bunda meg is védi őket valamennyire ettől
– mondta. Pallós Andrea hozzátette, hogy a kutyák ugyan meg tudnak fázni a klímától, de ő még ilyennel nem találkozott, no meg egy kis köhögés nem akkora probléma. „Jobb, ha ezer kutya közül egy megfázik a klímától, mint hogy több százat elveszítünk a hőguta miatt” – mondta.
Arról, hogy mi a különbség a felsorolt három eset között, azenkutyam.hu szedett össze egy tartalmas cikket. Hiszen gyakran szinonimaként használjuk a három kifejezést, pedig közel sem azonos a jelentésük, mint ahogy a kialakulásukért is más-más dolgok okolhatók.
A hőguta fentebb említett tünetei közé még felsorakozik a hányás, hasmenés is, de a kitágult pupillák, a gyors szívverés és a besűrűsödött nyál is árulkodóak lehetnek. Ezzel szemben a hősokkot a kemény fizikai megterhelés és a nem megfelelő folyadékpótlás válthatja ki, míg a napszúrást az embereknél hasonlón a tartós napsugárzásnak való kitettség okozza.
Bővebben erről a témáról azenkutyam.hu cikkében olvashat.