A mohák sokat mesélhetnének arról, hogy a földi környezet sem mindig barátságos. Jöhet fagy, szárazság, ultraviola és ionizáló sugárzás, lesöprik magukról.
Amikor az emberiség egyszer megérkezik a Marsra és saját otthonává alakítja, mindenképpen szüksége lesz helyben termeszthető növényi élelmiszerre, de első körben már az is megteszi, ha vannak olyan növények, amik jól bírják az élet számára egyáltalán nem kedvező körülményeket. A kínai tudományos akadémia munkatársa, Hsziaosuang Li e kérdést vizsgálva találta meg az ideális jelöltet, bolygónk egyik legszívósabb növényét.
A szóban forgó növény a Syntrichia caninervis, egy lombosmoha-féle, ami a világ sivatagaitól Tibetig és az Antarktiszig mindenhol előfordul – az 1980-as években Magyarországon is találkoztak vele.
A mohafélék kezdetleges növények, nincsenek gyökereik vagy a növény működését magasabb szinten kiszolgáló szakosodott szöveteik. Mi általában kellemes puha felületet alkotó növényekként tekintünk rájuk, de a Föld nagyon nem volt barátságos hely, amikor 470 millió évvel ezelőtt először megjelentek a szárazföldön. Így örökölték azokat a képességeket, amik miatt most a tudomány látóterébe kerültek.
Az Északnyugat-Kínában fekvő Gurbantünggüt-sivatag a Syntrichia caninervis egyik kedvelt élőhelye, ahol –40 °C és 65 °C hőmérsékletet is elvisel 1,4 százalékos relatív páratartalom mellett.
Li és kollégái a kínai akadémia bolygószimulációs laboratóriumában tették próbára a növénykék tűrőképességét. Évekig –80 fokon, majd egy hónapig –196 fokon tárolták, extrém sugárzásnak tették ki őket. A marsi egyenlítőre jellemző körülményeket is kipróbálták rajtuk: a –60 és 20 fok körüli hőmérsékleteket, a földinél jóval alacsonyabb, 680-790 pascal nyomást, mindezt marsi légkör és ultraviola sugárzás mellett.
A Syntrichia caninervisnek meg sem kottyant a hideg vagy a szárazság – igazából a szárazabb példányok jobban bírták a hideget és gyorsabban regenerálódtak. Ami a sugárzást illet, az emberre nézve halálos 50 Grayre nem reagáltak, míg 500 Gray-s sugárdózisnál kicsit gyorsabban is növekedtek.
A kísérlet során a kiszárított és marsi körülmények közé helyezett növények úgy éltek tovább, mintha semmi sem történt volna.
Bár messze vagyunk a más bolygókon létesített önfenntartó kolóniáktól. Igazoltuk az S. caninervis lehetőségeit úttörő marsi növényként
– írták a kínai tudósok.
Miközben mohákkal gyepesítjük a vörös bolygót, folyamatban van a mérgező preklorátokat tartalmazó marsi talajt toleráló rizs géntechnológiai fejlesztése is.