A Boeingnek nagyon nehéz éve van, vezérigazgatót is cseréltek. Kérdéses, hogy egy kudarc után folytatják-e a Starliner-programot. Az egészen a NASA bukja a legnagyobbat, de nem akarják az űrhajósok életét kockáztatni.
Hamarosan eldőlhet a Boeing Starliner és űrhajósainak sorsa, miután a Nemzetközi Űrállomás logisztikája kikényszeríti a visszatérést. Mint ismert, ez a Starliner első útja, június 5-én először szállított embereket – Sunita Williams és Barry Wilmore veterán űrhajósokat. Az eredetileg 10 naposra tervezett küldetés azonban két hónapja tart, aminek fő oka, hogy váratlan meghibásodások léptek fel az űrhajó kiszolgáló egységének fúvókáinál.
A jármű helyzetváltoztatását biztosító fúvókákkal több probléma is akadt: egyrészt szivárgott az üzemanyagtartályok nyomását biztosító hélium, másrészt túlmelegedtek.
Hogy a technikai problémák okozta csúszás az ügymenet elfogadható része-e, vagy esetleg a Starliner-program milliárd dolláros bukásával végződik, az egyelőre nem világos. A Boeing, a NASA, és a sajtó viszonyrendszere látszólag egy nehezen megoldható háromtest-problémaként működik, amit a Boeing nem tudott megfelelően kezelni.
Mint ismert, a Starliner az amerikai űrsiklóprogram végét követően kiírt nyílt űrhajófejlesztési tender egyik nyertese volt, Elon Musk űrvállalata, a SpaceX mellett. A fejlesztés éveket csúszott, miközben a SpaceX Dragon űrhajója közel fél évtizede fuvarozza az űrhajósokat a Nemzetközi Űrállomásra. A Starliner azonban továbbra is olyan ígéretekkel kecsegtet, amikre érdemes várni: mivel nagyobb, akár hét űrhajóst is szállíthat, az űrutazás így fejenként 55 millió dollárra jön ki, szemben a SpaceX 90 millió dolláros, vagy a Szojuz 86 millió dolláros árával. Képes továbbá szárazföldön leszállni, így segít szakítani azzal az amerikai hagyománnyal, hogy a tengerből kell kihalászni az űrhajósokat.
Ami az első utat illeti: a hírek és címadások alapján egyre inkább az a kép alakulhatott ki, hogy a Starliner elromlott, és az űrhajósok az űrben ragadtak. A Boeing illetékes igazgatója elmondta, hogy van elég ellátmány, nem szorítja őket az idő, és igyekeznek a hibákat megfelelően kivizsgálni. Elhangzott, hogy az űrhajó bármilyen vészhelyzetben azonnal használható visszatérésre, egyszerűen azért időznek ennyit, mert a kiszolgálóegység a hőpajzsra simul, a visszatérés során leválik onnan, és megsemmisül a légkörben. A mérnökök számára ezért az utolsó lehetőség addig adódik a vizsgálódásra, amíg a jármű az űrállomáson dokkol.
A Boeing és az amerikai űrhajózási hivatal munkatársai hetekig vizsgálták és tesztelték közösen a túlmelegedő fúvókákat a NASA White Sands laboratóriumában. Annyi világossá vált, hogy a hélium hajtógáz szivárgása nem olyan léptékű probléma, ami veszélyeztetné az űrhajó visszatérését. A dolgok állásával kapcsolatos kérdések ekkor már – a Boeingnél nem szokatlan módon – lepattantak a hallgatás faláról.
A NASA-tól ezzel szemben több információ szivárog. A küldetés folytatásával kapcsolatban augusztus 1-jén kellett volna döntést hozniuk, de ezt elhalasztották.
Még július közepén negyedmillió dolláros űrhajós kapacitást foglaltak le a SpaceX-nél, „vészhelyzet modellezésére” – ennek látszólag semmi köze a Starliner küldetéséhez, de az Ars Technicának nyilatkozó forrás szerint valójában van. A Musk-féle űrtársaság közben egy olyan megoldást is vizsgált, amelynek során a négyszemélyes Crew Dragonnal csak két űrhajóst küldenének fel, illetve egy olyan esetet, amikor hatan térnek vissza az űrhajón. Az is felvetődött, hogy két Crew Dragon öt-öt fővel térne vissza.
Néhány forrás pedig arról beszélt: a NASA-n belül komoly viták vannak arról, hogy a Starliner
alkalmas-e a visszatérésre, és több csoport is úgy vélekedik, hogy nem.
Ha a légköri visszatérésnél félremegy valami, az nagyon könnyen tragédiához vezethet, és senki sem kívánja magára venni a felelősséget egy esetleges nemzeti gyásznapért.
Az érem másik oldala, hogy a Boeing történetének ez a legkeményebb éve. Utasszállító repülőgépeikről hol egy ajtó, hol egy futómű szakadt le, az üggyel kapcsolatban megszólalók körében rejtélyes halálesetek következtek be. A cég vezérigazgatója, Dave Calhoun augusztus elején lemondott. Calhount sok kritika érte amiatt, hogy könyvelőként került a cég élére. Utódja, Kelly Ortberg kifejezetten a repüléshez és űriparhoz köthető mérnöki szakértelmet képviseli majd.
A Starliner űrhajó fejlesztésén eddig a csúszások miatt 1,6 milliárd dollárt bukott a Boeing, ha újra végre kell hajtani az első repülést, az akkor is tovább pörgeti a veszteségeket, ha az űrhajó autonóm módon, üresen és épségben visszatér. Előfordulhat tehát, hogy a cég maga dönt úgy, hogy nem lapátol több pénzt a dologba.
Ez a NASA-nak is irgalmatlan kudarc lenne tekintve, hogy ők több mint négymilliárd dollárt költöttek a programra.
Ami biztos, hogy SpaceX Crew-9 járata augusztus 18-án érkezne a Nemzetközi Űrállomásra, fedélzetén Zena Cardman, Nick Hague, Stephanie Wilson űrhajósokkal és a Roszkozmosztól érkező Alekszandr Gorbunovval. A Starlinernek addigra le kellene válnia az állomásról, hogy átadja a helyét az érkező űrhajónak. A másik lehetséges megoldás, ha a fedélzeten tartózkodó űrhajósok közül többen korábban visszatérnek a jelenleg dokkoló Crew-8 űrhajóval.
Williams és Wilmore elszántak, lelkesek, és továbbra is készek a Starlinerrel visszatérni. Jelen állás szerint nem ragadtak az űrben, de lehet, hogy a visszatérésük már nem a Boeing, hanem SpaceX menetrendjéhez igazodik, ahol már állítólag elővették a méretükre illő űrruhákat.