Mindenki nagyot bukik rajta, ha nem a saját űrhajójukon, a SpaceX gépén hozzák vissza a földre a Nemzetközi Űrállomáson ragadt űrhajósokat, de lehet, hogy ez sem jó megoldás. A NASA és a Boeing közötti feszültség közben kezd a felszínre törni.
Az amerikai űrhajózási hivatal szerint lehetséges, hogy 2025 februárjában a SpaceX Crew Dragon űrhajóján térhetnek vissza a Boeing Starliner első űrhajósai – Sunita Williams és Barry Wilmore –, ha addig nem találnak más megoldást a Starliner biztonságos visszatérésére.
A Dragon és a Starliner ugyanannak a civil űrhajófejlesztési pályázatnak a nyertesei, amit a NASA űrsiklóprogramjának lezárása után hirdettek meg. A Boeingnél azonban több éves csúszást szenvedett a fejlesztés, ami milliárdos veszteségekhez vezetett. A Starliner idén június elején szállított először utasokat, de a nyolcnaposra tervezett küldetés az űrhajó fedélzeti fúvókáinak technikai problémái miatt két hónaposra nyúlt.
A malőr nehéz döntés elé állította a programba több milliárd dollárt fektető NASA-t, amelynek szüksége lenne az új űrhajóra, de az emberi élet védelme érdekében készek a SpaceX űrhajóján az űrhajósokat visszahozni. Júliusban még augusztus közepére ígérték, utóbb azonban augusztus végére tolták a Starliner sorsával kapcsolatos döntést.
A helyzet a Wall Street Journal értesülései szerint egyre súlyosbodó konfliktushoz vezetett a NASA és a Boeing vezetői között. A SpaceX bevonása különösen nagy pofon a Boeing számára. A nyomás komoly: mérnökeiknek be kell bizonyítaniuk, hogy a beszállító Aerojet Rocketdyne által gyártott fúvókák nem okoznak katasztrófát.
A helyzet elmérgesedésének egyik jele, hogy a NASA szakértői belenéztek a jelenlegi legfontosabb küldetés, a Holdra fél évszázad után újra embert juttató Artemis-program hordozórakétájának minőségbiztosítási dokumentációjába. Az Space Lanuch System, avagy SLS szupernehéz hordozórakétát az Aerojet Rocketdyne, a Northrop Grumman, a United Launch Alliance és a Boeing közösen építi. A new orleans-i gyárban végzett, szúrópróbaszerű ellenőrzés során kiderült, hogy
komoly gondok vannak a minőségbiztosítással.
Kiderült, hogy a rakétákon szakképzettség nélküli munkavállalók dolgoznak, a 71 beazonosított probléma között olyanok voltak, mint a kriogén oxigéntartály nem megfelelő hegesztése. Az SLS-re költött összeg eközben már 6 milliárd dollár felett jár.
A történet valószínűleg legnehezebb évét élő Boeing eközben jelezte, hogy továbbra is biztosak benne, hogy a Starliner a legénységével együtt fog majd visszatérni. A cég kezdeti optimizmusát a helyzet nehezedésével PR-válság váltotta fel. Ennek egyik mozzanata az a nyilatkozat, hogy ha kell, a Starlinert átkonfigurálják, hogy automatikusan végre tudja hajtani a visszatérést. Ez utóbbi azért különös, mert kezdettől autonóm járműként hivatkoztak rá. Az első üres tesztküldetésén szintén önállóan kapcsolódott a Nemzetközi Űrállomáshoz – a Starliner a kiszivárgott információk szerint jelen állapotában nem tud sem visszatérni, sem az űrállomásról leválni emberi közreműködés nélkül.
Ez utóbbi nem is igazán javasolt, a túlmelegedő fúvókákat ugyanis az űrhajó biztonsági rendszere lekapcsolja – maga a probléma is úgy jelent meg, hogy a fúvókákat a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolódás közben kellett, manuálisan kezelni. Az Ars Technicának név nélkül nyilatkozó szakember szerint a hiba ezért a legrosszabb forgatókönyv szerint ahhoz vezethet, hogy lekapcsolódás és pozicionálás közben leáll a fúvókák egy része, az így irányíthatatlanná váló űrhajó az űrállomásnak ütközik, felbecsülhetetlen károkat okozva. A dilemma bonyolult, és nem csupán arról szól, hogy kockáztatják-e egy űrhajós életét azzal, hogy beültetik a Starlinerbe.
A Nemzetközi Űrállomáshoz egy időben két űrhajó kapcsolódhat. Az egyik helyet jelenleg a Starliner, a másikat a SpaceX Crew–8 űrhajója foglalja el. A torlódás miatt a következő legénységi váltást, az augusztus közepére tervezett SpaceX Crew–9 indulását szeptember 24-re halasztották, addig valamelyik járműnek – így vagy úgy – távoznia kell. Mivel mindkét dokkra szükség van, ez jármű a Starliner lesz.
(Ars Technica, Futurism, The Guardian, Space News, The Wall Street Journal)