Kétségkívül napjaink egyik legtöbbször emlegetett kihívásai közé tartozik a mesterséges intelligencia (MI), és a technológiát érintő pozitív és negatív hatások, azonban az életünk legtöbb részére egyre nagyobb hatást gyakorló MI emberi aspektusait mindeddig kevesen vizsgálták. 

Nyírő András kutató pontosan emiatt is vágott bele a téma antropológiai vizsgálatába: az iNteRNeTTo és az Index alapító főszerkesztője pedig egészen Rómáig ment azért, hogy választ kaphasson a kérdéseire, illetve arra, hogy a katolikus egyház és Ferenc pápa hogyan viszonyul a legújabb technológiához. 

Nem akarnak lemaradni, a mesterséges intelligenciát tárt karokkal fogadta a Vatikán

Nyírőt az MI-fejlesztésekben nem a technológiára, hanem az emberre teszi a hangsúlyt. Milyen hatással van ránk az MI, hogyan változtatja meg a gondolkodásunkat, és hogyan maradhatunk kreatívak és kritikus gondolkodók? Hogyan kerülhetjük el, hogy kényszeresen versenyezzünk a gépek intelligenciájával, és hogyan érhetjük el, hogy a javunkra váljon a mesterséges intelligencia?

Számára a kérdés annyira aktuális volt, hogy az oktatásban is új lehetőségeket kínáló mesterségesintelligencia-fejlesztéseik megalapozásához egészen Rómáig ment. Ma az MI-vel kapcsolatos antropológiai és etikai kérdésekben az egyik legfontosabb szellemi műhely a Vatikánban működik, a Szentszék megbízásából.

Nyírő, aki a szeptember 9. és 10. között megrendezett AI Summit egyik előadójaként ezt a témát is boncolgatni fogja, a konferenciát megelőzően lapunknak adott interjújában árult el néhány részletet az általa elvégzett munkáról, és a téma különböző aspektusait is új megvilágításba helyezte.

A technológia területén általában arról beszélünk, hogy hogyan hozhatunk létre bizonyos rendszereket, és hogyan kezelhetjük és alkalmazhatjuk ezeket a munkánk során, de arról kevés tudásunk van, hogy milyen hatással van ez az emberre, azaz az antropológiai aspektusa ritkán kerül előtérbe

– jegyezte meg, majd hozzátette, az egyház és Ferenc pápa is rendszeresen foglalkozik az MI kérdésével, a Vatikán számára pedig a technológia emberi oldala a legfontosabb, így belevágott a kutatásba:

„Ferenc pápa MI-vel kapcsolatos állásfoglalásai példamutatóan kiegyensúlyozott álláspontot képviselnek. Felhívja a figyelmet a veszélyekre, de azt is hangsúlyozza, hogy fel kell készíteni az új generációkat az MI helyes használatára. Az ezzel kapcsolatos irányelveket igyekeztünk érvényesíteni a Jók.ai projekt kialakításában is. Ferenc pápa legutóbbi állásfoglalásában azt is hangsúlyozta, hogy csak a minőségi adatokra lehet jó MI-szolgáltatásokat építeni. Mi arra törekszünk, hogy a hazai kulturális digitális adatvagyon legfontosabb elemeit összekapcsoljuk az új technológia segítségével. Az első pilotunkkal az ősszel lépünk a nyilvánosság elé, a Magyar Popkulturális Értéktár sokéves munkával felépített, egyedülállóan gazdag videós adatbázisában lehet majd az MI segítségével kutatásokat végezni. Ezt a szolgáltatást jól ismerik az Index olvasói, hiszen rendszeresen jelentkezünk az Indexen a Popkulturális bloggal.”

A mesterséges intelligencia kapcsán az egyház számára ez az emberi oldal a fontos, az,

hogy a technológia hogyan hat az emberre, és hogyan tudják használni ezt az eszközt úgy, hogy az a hasznukra váljon

– magyarázta Nyírő András, aki kiemelte, hogy kutatását a fellelhető szakirodalom mellett nagyban segítette a Giovanni Tridentével folytatott beszélgetése és a kutató munkássága, aki a mesterséges intelligenciát és a Vatikán ezzel kapcsolatos álláspontjait elemzi és értelmezi.

„Nemrég jelent meg Tridente professzor könyve, amiben az MI-vel kapcsolatos ötven kérdésre ad választ a vatikáni állásfoglalások alapján. Ez a könyv teológusoknak ugyanúgy fontos, mint a szülőknek, tanároknak, akik tanácstalanok abban, hogy hogyan viszonyuljanak ahhoz, hogy a gyerekek egyre intenzívebben használják a ChatGPT-t, nemcsak tanuláshoz, de akár pszichológiai tanácsokat is kérnek a rendszertől” – mesélte az Index alapító főszerkesztője.

És hogy mit gondol a sokszor túlságosan is konzervatívnak és régi szabályokhoz ragaszkodónak tartott katolikus egyházfő erről? 

Ferenc pápa idén három állásfoglalást adott ki, legutóbb a G7-es találkozón mondott egy

beszédet a mesterséges intelligenciáról. Ott azt mondta, hogy a technológiát eszközként kell kezelni, és arra kell törekednünk, hogy ezt minél jobban használjuk, például az oktatásban – hiszen nagyon fontos, hogy a gyerekeinket felkészítsük arra, amivel szembetalálják magukat ebben az új világban. Ezek hangsúlyos, filozófiai szempontok

– mondta Nyírő.

Az egyház nem fordít hátat a technológiának, az oktatásban vetnék be

A kritika ellenére a kutató szerint az egyház hosszú ideje foglalkozik a technológiai újításokkal, hiszen már a 20. század közepe óta figyelemmel kísérik a fejlődést. Olyannyira, hogy már 1965-ben is született állásfoglalás ezzel kapcsolatban, bár akkor még nem az MI-re fókuszálva. Ezek az iránymutatások pedig már akkor sem arra vonatkoztak, hogy milyen veszélyeket rejteget mindez a hívőkre nézve, a dokumentumok elsősorban az oktatásban való alkalmazásra koncentráltak és fókuszálnak a mai napig, a veszélyekre pedig jóval kevésbé helyeznek hangsúlyt.

A pápai állásfoglalások hatása jóval túlmutat a hitéleti aspektusokon. Ezek etikai

felhívások, amelyek arról szólnak, hogy a mesterséges intelligenciához hogyan lehet igazodni, és hogyan lehet jóra használni. Kimondják, hogy nem az ember szolgálja a technológiát, hanem fordítva, az embernek kell a középpontban maradnia. Újra felteszik azt a kérdést, hogy mitől vagyunk különlegesek és csodálatosak, miért nem válthatnak le minket a gépek

– fogalmazott, majd hozzátette, a témáról az AI Summiton Dejcsics Konrád bencés szerzetessel, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatójával, Kajtor Domonkos jezsuita szerzetessel és a Miskolci Egyetem tanszékvezetőjével, Nehéz Károllyal együtt ismertetik majd álláspontjaikat.

A jövőbeni tervei között említette, hogy a Jók.ai projektben egy kísérlet elindítását tervezi több egyházi gimnáziummal, amely azt vizsgálja majd, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát az oktatásban hasznosítani. Nyírő hangsúlyozta, nem az a cél, hogy a diákokat a ChatGPT helyes használatára tanítsák, hanem hogy segítsenek nekik abban, hogy ezt a technológiát az életükben a hasznukra fordíthassák.

Az antropológiai szempont a legfontosabb, nem feltétlen az egyházi vonatkozás

– tette hozzá a kutató, jelezve, kutatása még csak a kezdet. 

Olyannyira, hogy hamarosan bővebben is kifejti véleményét a témában. Az AI Summiton pedig, ami a közép-kelet-európai régió legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciája, bárki meghallgathatja. Tartson velünk!

(Borítókép: Ferenc pápa 2024. 06. 11-én. Fotó: Vatican Pool / Getty Images Hungary)