Néhány napon belül, szeptember 9. és 10. között ismételten megrendezik Budapesten az AI Summit konferenciát, amelynek ezúttal a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum ad otthont. A kétnapos eseményen számos szakember tart előadást a mesterséges intelligenciát érintő legfrissebb fejleményekről, köztük Schum Kristóf is, az Amazon Web Services generatív AI-jal foglalkozó szegmensének európai vezetője. Schum a nagy nap előtt az Indexnek mesélt arról, mik a meglátásai a generatív mesterséges intelligencia jelenével és jövőjével kapcsolatban, és azt is elárulta, előadásában mire számíthatnak a konferenciára látogatók.
Az elmúlt hónapokban soha nem látott nagyságokba emelkedett a mesterségesintelligencia-felhasználás, köszönhetően annak, hogy az MI minden korábbinál hozzáférhetőbb. Ott van az interneten, de már a legtöbb okostelefonban is, használata pedig annyira sokrétű, hogy bizonyos esetekben észre sem vesszük, hogy éppen valamilyen MI-vel van dolgunk. A különféle MI-k közül napjainkban a legnagyobb figyelmet a generatív mesterséges intelligencia kapja, amelynek lényege, hogy az MI új dolgokat hoz létre. A legújabb családja a generatív mesterséges intelligenciának ráadásul már nemcsak arra képes, hogy bekategorizáljon valamit, hanem már arra is, hogy komplex és komplett eredmény termékeket, képeket, zenéket, hanganyagokat vagy éppen videókat komponáljon.
Teljesen új eredménytermékek létrehozására alkalmas, újfajta mesterségesintelligencia-modellekről beszélünk – gyakorlatilag ez az, ami a korábbi mesterséges intelligencián túlmutatóan újfajta felhasználási területeket nyit, ezért nagyon izgalmas, ezért nagyon értékes
– fogalmazott Schum Kristóf, aki többek között azt is elárulta, az Amazon Web Servicesnél milyen hasznát veszik a Gen AI-nak, azaz a generatív mesterséges intelligenciának.
Schum Kristóf az Amazon Web Services Generative AI szegmensvezetője az európai régióban – ő felel az AWS GenAI Stack LLM és FM (Foundational Models) rendszerintegrációs és technológiai partnerstratégiájáért, tehát kifejezetten nagy rálátása van az aktuális fejlesztésekre a több mint 100 ezer tradicionális MI és több mint 10 ezer generatív alkalmazás ismeretében. Példának okáért a világ vezető tíz gyógyszeripari vállalata közül kilenc az Amazont használja MI- és generatív MI-fejlesztéseire, de többek között a Sony, Toyota, Ferrari, Adobe, PGA Tour, Lonely Planet és a United Airlines is az Amazon Web Services generatív AI-termékeit használja.
Az Amazonnál már több mint 25 éve jelen vannak a legkülönfélébb MI-alapú fejlesztések, analitikus cég lévén tulajdonképpen mindent átitat a vállalatnál a mesterséges intelligencia. Elég csak Alexára, az Amazon saját fejlesztésű virtuális asszisztensére gondolni, emellett azonban számos más területen is jelen van az MI – az egyik legújabb fejlesztés például az Amazon Rufus. Rufus egy újabb asszisztens, Alexával ellentétben azonban kifejezetten az Amazon weboldalán vásárlókat segíti. Olyan kérdésekre tud válaszolni, mint például, hogy milyen zenei CD-ket vegyen az, aki a rockért rajong, vagy hogy pontosan mekkora lehet egy kiválasztott póló. Ami azonban még ennél is fontosabb, az a vásárlói értékelések feldolgozása.
Az Amazonnál a felhasználói értékelések/visszajelzések az egyik legfontosabb információforrásnak számítanak, ember legyen azonban a talpán, aki ezekből egyetlen termék esetén akár 16 ezret is kezelni tud. Természetesen itt is kapóra jön a mesterséges intelligencia. A Gen AI tömöríti és megfelelő, egyszerűsítő tagekkel látja el a visszajelzéseket, hogy azok a felhasználók számára később sokkal könnyebben értelmezhetők legyenek
– magyarázta a vezető.
A mesterséges intelligencia emellett a hétköznapi munkavégzést is könnyebbé teszi. Schum például naponta használ egy Salesforce nevezetű szolgáltatást, amelyben az éppen aktuális ügyfelekről és projektekről tárolnak információkat. Ha négy évvel ezelőtt meg szeretett volna tudni valamit ebből az adatbázisból, akkor először írnia kellett egy e-mailt az érintett termékmenedzsernek, aki küldött egy e-mailt az elemzőcsapatnak, amely csinált egy személyre szabott dashboardot, amit kielemeztek, majd visszaküldték a végeredményt – ez pedig akár napokba is telhetett. „Ezzel szemben manapság már csak annyi dolga van az embernek, hogy az alkalmazásba épített mesterséges intelligenciának felteszi a kérdést, amire másodperceken belül választ kap” – fogalmazott.
A mesterséges intelligencia tehát egyértelműen hatékonyabbá teszi a munkavégzést – az olvasottak után azonban adódhat a kérdés, mi történik azokkal az emberekkel, akiknek korábban az volt a munkájuk, hogy a fent említett elemzéseket elvégezzék? Schum szerint senkinek sincs félnivalója, a hangsúly inkább azon van, hogyan tudunk a jövőben még jobban együttműködni az MI-vel. Az ugyanis nem elveszi az emberek munkáját, hanem sokrétűbbé teszi azt: röviden és tömören, generatív MI segítségével sokkal több dolgot végezhetünk el bizonyos idő alatt, mint nélküle. Éppen azért azonban, amiért a generatív mesterséges intelligencia ennyire személyes és sokszínű, nem kevés szabályozást is igényel, amivel Schum is egyetért.
A szakértő elmondása szerint teljes körű szabályozásra van szükség, azaz etikaira, gazdaságira, társadalmira, környezetire és jogira is.
Ezek meglátása szerint mind jó úton haladnak, egyedül a társadalmi kérdések azok, ahol úgy látja, van még hova fejlődni. Az Amazon Web Servicesnél például számos, MI-t érintő biztonsági alapelv szigorú betartása mellett végzik munkájukat, amiknek köszönhetően úgy látja, az MI-alapú fejlesztések jó úton haladnak és ott is maradhatnak. Az alapelvek a következők:
Ezeket betartva Schum szerint felelős Gen AI-modellek fejleszthetők, amelyek öt-tíz év múlva még a jelenleginél is nagyobb szerepet fognak betölteni a hétköznapokban. Bár a jövőt nem tudja megjósolni, az alapján, hogy mi történt az elmúlt öt évben, azt látja, hogy idővel sokkal toleránsabbak leszünk a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, kialakul egy bizonyos adattudatosság, aminek köszönhetően teljesen másképp dolgozzuk fel az információkat – emellett pedig a szabályozások területén is további előrelépéseket vár.
Ahogy azt korábban is említettük, Schum Kristóf szeptember 9-én ott lesz az AI Summit konferencián is, ahol GenAI lépésről lépésre címmel tart majd 12 óra 15 perctől előadást a Media Future Stage-en. Az előadás a generatív mesterséges intelligenciát használóknak segít majd abban, hogy hogyan ne essenek bele a hat tipikus buktató egyikébe, amelyek meg szokták gátolni a vállalkozásokat abban, hogy sikeresen alkalmazzák a fejlesztést.