A melbourne-i Murdoch Gyermekklinika orvosai olyan eljárást dolgoztak ki, ami utat nyithat a leukémia és a limfóma kezeléséhez. A beteg saját sejtjeit őssejtté, utána csontvelővé alakító módszert egyelőre laboratóriumi egereken alkalmazták sikerrel.

A leukémia és limfóma olyan rákfajták, amelyeknél a sugárkezelés vagy kemoterápia elpusztítja a csontvelőt. Csontvelő nélkül azonban nem működik a vérképzés és az immunrendszer.

Az őssejtbeültetés megoldást jelent a problémára – ehhez az újszülött köldökzsinórból vett vért használják, ami különösen gazdag őssejtekben. A legtöbb esetben azonban a beteg nem rendelkezik lefagyasztott köldökzsinórvérrel, másét pedig nem célszerű erre a célra használni, mert nagy a kilökődés veszélye.

Az ausztrál kutatók most sikeresen megkerülték ezt a korlátot, és a beteg egyszerű bőrsejtjeit programozták át és alakították őssejtekké. Első lépésben úgynevezett pluripotens sejtekké változtatták őket, vagyis olyan sejtekké, amelyek bármilyen szövet speciális szerepkörét képesek felvenni.

A művelet során ideiglenesen kikapcsoltunk négy gént, amivel a páciens sejtjei visszatértek a fejlődés egy korai fázisába, amikor a test bármelyik sejtjévé válhatnak

– magyarázta Andrew Elefanty, a gyermekklinika professzora.

Sejtbiológiai időutazás

A második lépésben a pluripotens sejteket vérőssejtekké alakították. Ezek több száz sejtből álló labdákat alkotva saját véredényeket képeztek, és vért kezdtek termelni a két hétig tartó érlelési folyamat, az úgynevezett differenciáció során. Amikor a sejtlabdákat immunrendszerüktől megfosztott egerekbe ültették, az esetek felében működő csontvelővé alakultak.

Az ausztrál orvosok szerint ez komoly áttörés az emberi terápiás alkalmazás felé vezető úton, és úgy vélték, hogy ha a beültetés sikerességének meglehetősen hullámzó arányán tudnak javítani, a végeredmény lényegében kiapadhatatlan forrás csontvelővé alakítható vérőssejtekből. 

(New Scientist)