Magyarország a tizedik helyet szerezte meg az NMHH által készített, huszonöt uniós ország 2023-as internethasználati statisztikáit elemző rangsorban. Az eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben gyorsabban bővült az internethasználók tábora, mint más országokban, miközben a ranglista első helyezett Hollandiában már csaknem 98 százalék a napi rendszerességgel internetezők aránya.
Az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt az internethasználók aránya Magyarországon, mint más uniós országokban, így az ország a webhasználat terén nagyot lépett előre – egyebek között ez derült ki az MTI által is szemlézett, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által készített friss tanulmányból, amely huszonöt uniós ország 2023-as internethasználati statisztikáit elemezte.
Bár az Európai Unió komoly összegeket fordít a gyors adatátvitelű vezetékes és mobilnetes hálózatok kiépítésére és a minőségi internetelérés biztosítására, az elemzés szerint az, hogy hányan és mennyit interneteznek egy adott országban, kevésbé függ össze a rendelkezésre álló infrastruktúrával.
Franciaországban tavaly a 16–74 éves lakosság csupán 84 százaléka használta mindennap az internetet annak ellenére, hogy a vizsgált 25 tagállamból az ország a harmadik legjobban lefedett üvegszálas vezetékhálózattal, amely a legmagasabb minőségű internetelérést képes biztosítani. Az ugyanezen infrastrukturális mutatóban utolsó előtti helyezett Belgiumban ugyanakkor a lakosság 90 százaléka szörfölt a világhálón napi rendszerességgel.
Magyarországnak egyik szempontból sincs oka szégyenkezni, ugyanis a 2023-as adatok szerint a huszonöt vizsgált ország közül az üvegszálas infrastruktúrával a tizenkettedik legjobban ellátott ország, miközben a 16–74 éves lakosság 88 százaléka használja napi szinten az internetet, amivel a ranglista tizedik helyére léphetett.
A viszonylag kedvező 2023-as magyar helyezés elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben gyorsabban bővült az internethasználók tábora, mint más országokban, 2015-ben például a 16–74 évesek körében mért 63 százalékos arány még csak a tizennegyedik helyre volt elég.
Az abszolút élbolyt képező északi országokban, Dániában és Svédországban már 95 százalék felett jár, az első helyezett Hollandiában pedig csaknem 98 százalék a napi rendszerességgel internetezők aránya. Ez azt mutatja, hogy bőven van lehetőség a további fejlődésre. Az előrelépés kulcsa az idősebb korosztályok kezében van, ugyanis miközben az említett skandináv országokban az 55 és 74 év közöttiek több mint 90 százaléka internetezik, Magyarországon csupán 71 százalékuk.
Fontos megjegyezni, hogy európai összehasonlításban ez sem rossz arány, hiszen például Ausztriában az idősebbek csupán 66 százaléka, Lengyelországban pedig alig 52 százalékuk internethasználó. A hatvanas-hetvenes korosztályban az internet világából kimaradók döntő részben nem tudatos távolságtartók, egyszerűen még nem volt alkalmuk vagy lehetőségük belekóstolni az internet világába, és megismerni, mennyi mindent lehet elérni vagy elintézni a világháló segítségével.