Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN szeptember végén rendezett szemináriumán ismertették az úgynevezett egyik kísérletük, az NA62 eredményét, amely során egy nagyon ritka részecskeátalakulást jegyeztek fel – olvasható a CERN honlapján.

A kísérletet a Birminghami Egyetem munkatársai végezték a genfi szervezet Szuper protonszinkrotronján, rövid nevén SPS-en. A svájci–francia határ alatt haladó 7 kilométer átmérőjű protongyorsítót 1976 óta használják. A brit szakemberek a kaon nevű részecske bomlását kutatták itt.

A kaonok kvarkok és antikvarkok kombinációjából álló, erős kölcsönhatás által egyben tartott részecskék. A kaonok viszonylag könnyen előállíthatók, ha egy koncentrált proton sugarat berillium célpontra irányítanak. Ilyenkor egy másodlagos sugár keletkezik, ami mintegy 6 százalékban kaonokat tartalmaz.

A kaonok a másodperc századrésze alatt lebomlanak, legtöbbször az elektron szupernehéz testvére, a műon és egy neutrinó az eredmény. 100 milliárd lebomlásból 13 esetben azonban más történik: a bomlás eredménye egy pion és egy neutrínó-antineutrinó pár. A kutatók most ezt a ritka bomlást figyelték meg.

Ezt a jelenséget az arany bomlási csatornának nevezték el, mert nagyon ritka és 

Az arany csatorna megfigyeléséhez nem csupán nagyon érzékeny műszerek kellettek, de több milliárd mérést kellett elvégezni és megismételni, hogy a statisztikai hibahatárt kiküszöbölve igazolják valódiságát. Az első eredményekről még 2019-ben számoltak be. 

A bomlási csatorna gyakorlati felfedezése új fizikához nyit utat, mert a kutatók tovább folytatják a méréseket, hogy kiderüljön, milyen eltérések vannak a standard modell előrejelzéseihez képest. Például a matematika eredetileg 8,4 ilyen esetet jelez 100 milliárdból, de a fent említett, gyakorlatban megfigyelt 13 arany bomlás 50 százalékkal magasabb gyakoriságot mutat.

A standard modell ettől eltekintve az előrejelzései alapján végzett megvalósult megfigyelések alapján a legsikeresebb tudományos elméletnek számít.