A Holdon még akkor is volt aktív vulkántevékenység, amikor a Földön már dinoszauruszok éltek – állította az InfoRádióban Kiss László, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet főigazgatója. 

A közelmúltban elemezték azokat a talaj- és kőzetmintákat, amelyeket a kínai Chang’e-5 holdszonda hozott a Földre a Hold felénk forduló oldaláról. Az űrszonda mintegy 44 év után juttatott el a Földre holdi talajmintát, összesen 1731 gramm mennyiségben. A mintákból kiderült, hogy a Holdon a dinoszauruszok korában is volt aktív vulkáni működés, nem ért véget milliárd évekkel ezelőtt, ahogyan azt a tudósok eddig vélték.

Titkokat rejtő kis üvegdarabok

Kínai tudósok a mintákban talált mintegy 3000 kis méretű, 20 és 400 mikron átmérő közötti gömbszerű szemcse (szferula) összetételét és szerkezetét vizsgálták.

Ahogyan arról Kiss László a rádiónak beszámolt, ezek a szferulák üvegszerűek, és vagy egy kis égitestnek a Hold felszínébe történő becsapódása következtében alakultak ki, vagy pedig ősi vulkánkitörések alkalmával repültek ki a Hold belsejéből a felszínre. A magas hőmérsékleten folyékonnyá vált anyag mindkét esetben a repülése alatt a hirtelen lehűlés következtében üvegszemcsékké alakult, vagyis amorf vagy esetleg kristályos szerkezetű szilárd anyag jött létre.

A főigazgató kifejtette, hogy a kínaiak a 3000 kis gömbszerű szemcse között találtak három olyat, amelyeket megvizsgálva arra jutottak, hogy az üvegesedési folyamat, amely a kis szemcséket létrehozta, 123 millió évvel ezelőtt történt, amikor a Földön már javában dinoszauruszok éltek.

 Ehhez képest még 120 millió évvel ezelőtt is lehetett aktív vulkanizmus a Holdon.