Emmanuel Maggiori AI-szkeptikus technológiai szakember, világhírű szerző. Két sikeres könyvet írt, jelenleg harmadik kötetén dolgozik, amely a technológiai hype és a valóság közötti szakadékot tárja fel. Egyike azon friss hangoknak, akik rávilágítanak, hogy túl sokat várunk az AI-tól, a valóság messze elmarad az ígéretektől. Emmanuel a debreceni Méliusz Könyvtár és Információs Központ meghívására érkezett Magyarországra, Refik Anadol világhírű képzőművész grandiózus AI-alkotása mellett beszélgettünk.
A mesterséges intelligencia kapcsán Maggiori, aki maga is dolgozott programozóként nagyvállalatoknak, könyveiben éles kritikával illeti a techipar szereplőit. „Az AI-t gyakran úgy emlegetik, mint a gazdasági csodát, a megoldást az összes problémánkra, de az igazság az, hogy még nagyon messze vagyunk attól, hogy betöltse ezt a szerepet” – mondja. Szerinte a techcégek leginkább a hype-ot gerjesztik, most mindenki szeretne az AI-ból gyorsan pénzt keresni. Ha nincs már a meglevő üzletekből gazdasági növekedés, majd az AI lesz a válasz. A befektetők pedig egyelőre elhiszik, hogy az AI-ba fektetett pénzeik majd busásan megtérülnek. Igazán az ő sokszor irracionális várakozásuk ösztönzi az egész szektort meggondolatlan beruházásokra.
Az üzletemberek sokszor a víziókra és az elképzelt trendekre összpontosítanak, anélkül, hogy a célközönség valódi szükségleteiből indulnának ki
– mondja Maggiori. A mesterséges intelligencia területén a fejlesztéseket gyakran a befektetők pénzügyi reményei, és nem a felhasználói élmény javításának szándéka vezeti. Példaként hozza fel a virtuális valóság (VR)-technológiát, amelyet néhány évvel ezelőtt a jövő szórakoztatóipari eszközeként emlegettek. „A VR, ugyanúgy, mint a Segway, sosem vált a mindennapi élet részévé, ahogyan azt egyes cégek remélték” – hangsúlyozza. Félő, hogy az AI területén is sok, VR-hoz vagy a Metaverzumhoz hasonló félreértelmezett fejlesztés készül.
Maggiori különösen kritikus a kockázati tőkések szerepével kapcsolatban, akik jelentős befolyással bírnak a technológiai innovációra. „Azok, akik kockázati tőkét fektetnek be, gyakran nem a saját pénzüket reszkírozzák. Ők a kezelési jutalékokból akkor is keresnek, ha a pénzeket végül elbukják. Mások pénzéből nyilván könnyebb elrugaszkodott projekteket finanszírozni” – mondja.
A befektetők rövid távú nyereségre koncentrálnak, és kevésbé foglalkoznak azzal, hogy a technológia valóban fenntartható-e hosszú távon. Maggiori kiemelte, a 2008 és 2022 közötti alacsony kamatkörnyezet különösen kedvezett a magas kockázatú befektetéseknek. A tőzsdén és a technológiai vállalkozásokban ez a „könnyű pénz” időszaka volt, ami számos innovációt szült, ugyanakkor túlzott optimizmust és elvárásokat is gerjesztett a befektetők körében. „A mesterséges intelligencia ennek a pénzügyi környezetnek az egyik legnagyobb győztese, de valójában a technológia mögött nem mindig áll valós igény” – figyelmeztet.
Maggiori arra buzdítja az olvasóit, hogy kritikusan szemléljék az AI körüli felhajtást. „Mielőtt elhinnénk a reklámokat és ígéreteket, érdemes feltenni magunknak a kérdést: ez a technológia valóban megoldja-e valamelyik konkrét problémámat?” Maggiori szerint az AI-jal szembeni várakozások jelenleg túlságosan elrugaszkodottak.
A befektetők, cégek sokszor azt várják, hogy az AI minden növekedési problémát megold. Azonban az AI jelenlegi formájában inkább egy segédeszköz, kevés még a konkrét gazdasági értéke. A saját munkája során Maggiori szintén használ mesterséges intelligenciát, például interjúk leiratainak elkészítéséhez. „Az AI képes arra, hogy gyorsan és pontosan átkonvertáljon beszédeket írott szöveggé, de a technológia nem helyettesíti a kritikai gondolkodást és az emberi kreativitást” – mondja. Szerinte a legnehezebb része a szerzői munkának, amikor értelmezni és komplexen kell átgondolni a szöveget – ebben az AI nem nyújt különösebb segítséget.
Amikor a mesterséges intelligencia kreatív képességeiről kérdeztem, Maggiori határozott véleményt fogalmazott meg.
Az AI-algoritmusok nem hoznak létre új dolgokat, csak újrakeverik a meglévő tartalmakat
– mondja. Bár az AI képes grafikai tervezésre vagy zenealkotásra, ezek a művek ritkán hordozzák magukban a leleményt vagy szikrát, amit egy alkotó embertől elvárhatunk.
Saját tapasztalatából hozott fel egy példát: amikor első könyvének borítóját AI segítségével tervezte meg, a végeredmény bár elfogadható minőségű volt, hiányzott belőle valami plusz. „Az AI által készített borítóm szép volt, de intellektuálisan üres. Végül egy grafikus segítségét kértem, aki elolvasta a könyvem, és olyan borítót készített, amely valóban tükrözte a könyvem gondolatait és üzenetét. Sőt, még a címét is az ő javaslatára cseréltem.” Szerinte a művészet több, mint a technikai folyamat vagy a mesteri kivitelezés – fontos, hogy az alkotás mögött álló emberi szándék is átjöjjön.
Maggiori szerint a művészet lényege a kifejezni vágyott történet és az üzenet.
„Például Banksy művei nem azért különlegesek, mert nehéz őket megalkotni, hanem mert a mögöttes gondolat és az egyedi humorral megragadott társadalomkritika teszi őket értékessé” – hangsúlyozza.
Az AGI (általános mesterséges intelligencia), amely képes lenne emberi szintű gondolkodásra és kreativitásra, a techipar régen dédelgetett álma. Ugyanakkor folyamatos társadalmi vita övezi, hogy szabad-e egyáltalán kihívni magunk ellen a sorsot. Az AGI-tól sokan azt várják, hogy képes lesz akár mély művészi alkotások létrehozására vagy filozófiai kérdések megválaszolására is.
Maggiori azonban szkeptikus. „Lehet, hogy van valami megismerhetetlen az emberi tudatban, amit nem lehet algoritmusokkal lemásolni. Én Roger Penrose fizikussal értek egyet, aki szerint az emberi tudat nem reprodukálható matematikai módszerekkel” – mondja. Szerinte az AGI ugyan óriási lehetőségeket rejt magában, de még mindig számos filozófiai és etikai kérdés áll a fejlesztése útjában.
A világot uraló és az AI számítási kapacitások javát birtokló cégek – mint a Microsoft, Google vagy az Apple – mellett lehet-e egy kisebb ország cégeinek, mint Magyarország, bármi esélye ezen a területen? Az AI nem éppen arra a legjobb technológia, hogy még inkább bebetonozza a kis- és nagyvállalatok közötti távolságot?
Bár a techipart általában a nagyvállalatok uralják, Maggiori hisz abban, hogy a kisvállalkozásoknak az open source AI-rendszerekkel vagy egyéb, olcsón hozzáférhető modellekkel lesz lehetőségük sikert aratni. Példaként hozza fel a repülőgép-karbantartási nyilvántartásokat, amelyeket Európában még mindig papíron vezetnek, holott ez egyszerű, de fontos probléma, amit egy kisebb techcég is megoldhatna. Maggiori szerint a niche-piacok, azaz a kis, speciális problémákra fókuszáló területek azok, ahol a kisvállalkozások versenyelőnyt szerezhetnek. „A nagyvállalatok gyakran lassúak és nehézkesek, míg a kisebb cégek gyorsabban tudnak reagálni a változó igényekre” – emeli ki.
A beszélgetésünk végén Maggiori arra is figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia mögött sokszor elképesztő mennyiségű rejtett emberi munka áll.
Az AI-rendszerek sikere nem pusztán az öntanuló algoritmusok érdeme. Rengeteg láthatatlanul a háttérben dolgozó, sokszor éhbérrel fizetett embernek köszönhető, hogy ezek a rendszerek működnek
– mondja. Az Amazon Mechanical Turk platformját említi példaként, ahol emberek ezrei dolgoznak azon, hogy az AI-rendszerek fejlődhessenek, adatokat címkéznek, és segítenek az algoritmusok finomhangolásában.
Maggiori rámutat, bár ezt nem verték nagy dobra, az Amazon szupermarketek önkiszolgáló rendszerei mögött is Indiában dolgozó emberek százai figyelik a vásárlókat a kamerák előtt, és segítik a rendszerek tanulását.
Maggiori zárásként kiemelte, bár az AI világában folyamatosan újításokat látunk, a technológia előtt még számos kihívás áll. „Az AI jelenlegi fejlettségi szintjén sok mindent meg tud oldani, de még mindig nagyon messze vagyunk attól, hogy teljesen autonóm, emberi szintű mesterséges intelligenciát hozzunk létre.” Sose lehet tudni, én azért mindig udvariasan megköszönöm a ChatGPT-nek a segítséget.
Az interjút Weiler Péter AI-t kutató és azzal is alkotó képzőművész készítette.
(Borítókép: MODEM Debrecen)