A díjazottak a gépi tanulás kutatásával a mai mesterséges intelligencia alapjait fektették le a 80-as években.
A Svéd Királyi Akadémia kedd délelőtti bejelentése szerint 2024-ben John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton kapta meg a fizikai Nobel-díjat a gépi tanulás és mesterséges neurális hálók kutatásáért.
John J. Hopfield amerikai fizikus, a Princeton Egyetem munkatársa 1982-ben végzett döntő kutatást a többrétegű mesterséges neurális hálózatokkal, amelyeket ma Hopfield-hálózatoknak nevezünk. Geoffrey E. Hinton, a Torontói Egyetem professzora Hopfield kutatásaira alapozva fejlesztette a hálózatok struktúráját. Ma a gépi tanulás atyjaként ismert, és napjainkban is gyakran kifejti véleményét a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdésekben.
Hopfield és Hinton munkája a fizikai koncepciókat információfeldolgozás terén alkalmazva vezetett oda, hogy a nem gondolkodó gépek képessé váltak a tanulás és emlékezet funkcióit utánozni. A gépi tanulás mára komoly tudományos eszközzé fejlődött, amivel orvostudományban, csillagászatban, matematikában vagy anyagtudományban érnek el úttörő eredményeket – a svéd akadémikusok kiemelték, hogy
főleg ezek tudományos haszna miatt szerették volna díjazni
Hopfieldet és Hintont.
Geoffrey Hinton, akit egy kaliforniai hotelben, MRI-vizsgálat előtt ért utol a Nobel-bizottság képviselője, a sajtó kérdéseire válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint a mesterséges intelligencia hatása olyan mélyreható lesz, mint az ipari forradalomé volt, sokkal jobb lesz az egészségügy, és az embereknek meg kell szokniuk, hogy náluk okosabb gépekkel élnek együtt. Hozzátette, hogy a potenciális negatív következményekkel is foglalkoznunk kell, különösen azzal, hogy mi történik, ha egy gép kiszabadul az emberi ellenőrzés alól.
A kérdésre, hogy van-e kedvenc mesterségesintelligencia-eszköze, Hinton elmondta, hogy a GPT-4-et gyakran használja tájékozódásra, de a gyakori gépi hallucinációk miatt nem tartja megbízhatónak.
A legrangosabbnak számító tudományos kitüntetést tavaly Pierre Agostini, Anne L’Huillier és Krausz Ferenc kapta fizikában az ultragyors lézertudomány területén végzett úttörő munkájukért, az elektronok elhelyezkedésén alapuló attoszekundumos fizika és kémia megalapításáért.
A 2024-es Nobel-díjak bejelentése hétfőn, az orvosi kitüntetés kihirdetésével kezdődött, amelyet a mikro-RNS felfedezéséért ítéltek oda Victor Ambrosnak és Gary Ruvkunnak.
(Borítókép: John J. Hopfield és Geoffrey E. Hinton kapja az idei fizikai Nobel-díjat. Anders Irback professzor a Svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban tartott sajtótájékoztatón ismertette munkájukat, 2024. október 8-án. Fotó: Christine Olsson / TT / Reuters)