A BDO Corporate Finance vállalati körben készített hazai felmérése azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak a hazai gazdasági szereplők a mesterséges intelligenciához, melyek a fő alkalmazási területek, illetve mik az AI alkalmazásának legfőbb korlátozó tényezői. A felmérés eredményei rávilágítottak arra, hogy
bár az AI nagy lehetőségeket kínál, a technológia bevezetését gyakran korlátozza az erőforráshiány, a nem megfelelő adatminőség, és a szakértelem hiánya.
A felmérés eredményei alapján készült el tanácsadó cég első mesterséges intelligenciáról szóló tanulmánya, amely kérdőíves kutatáson alapul. A kutatásban 100 válaszadó vett részt, egyharmaduk nagyvállalatnál, míg kétharmaduk a kkv szektorban tevékenykedik. A felmérésben tulajdonosok, felső és középvezetők, valamint alkalmazottak is részt vettek, így több perspektívából is sikerült felmérni az AI-jal kapcsolatos tapasztalatokat a hazai vállalati szektorban.
Az eredmények alapján elmondható, hogy az AI-jal kapcsolatos egyéni érzéseket meghatározza a betöltött pozíció. Bár a válaszadók túlnyomó része pozitívan áll a mesterséges intelligencia térnyeréséhez, mégis érdekes, hogy alapvetően a vállalati hierarchia tetején több a kíváncsiság, az alján pedig több a negatív érzelem a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Ennek lehetséges oka az, hogy míg a tulajdonosok és felső vezetők elsősorban az eredményesség és profitabilitás javulását látják az AI-ban, addig az alkalmazottak között nagyobb arányban vannak, akik a munkájuk elvesztésétől félnek. Emiatt javasolt a vezetőknek a szervezeten belül célcsoportokra szabott kommunikációt kialakítani a mesterséges intelligencia kapcsán.
A felmérésből kiderült továbbá, hogy a válaszadó hazai vállalatok ma elsősorban marketing- és értékesítési területen használnak AI-megoldásokat, de gyakorlatilag valamennyi vállalati területen vannak már AI-tapasztalatok. Azok a cégek, amelyek mérhető eredményekről tudtak beszámolni, elsősorban a produktivitás javulását említették a költségek csökkenése nélkül. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása következtében tapasztalható produktivitásjavulás jellemzően nem a munkahelyek kárára történt.
Az AI elterjedését gátló tényezőket is vizsgálta a felmérés: elmondható, hogy az AI alkalmazásának korlátja vállalati körben ma elsősorban a szakképzett munkaerő hiánya. A válaszadók döntő része említette, hogy nincs az AI-hoz megfelelő kompetenciája, vagy nem áll rendelkezésre hozzá elegendő kapacitás szervezeten belül. Emellett szintén nagy arányban említették meg a felmérésben korlátozó tényezőként a rossz vállalati folyamatokat és a nem megfelelő minőségű adatokat.
Összességében a hazai vállalati szektor adatelemzési érettsége nagyon szór. Az látszik, hogy azok a vállalatok, amelyek már tapasztalatokkal bírnak ezen a téren, a mesterséges intelligencia alkalmazásával hatékonyságot tudtak javítani, és ezáltal versenyképesebbé válnak. Azoknak a vállalatvezetőknek, aki AI-fejlesztésbe terveznek belevágni, három dologra érdemes fókuszálniuk:
- Megfelelő alapok: A felmérés alapján az látszik, hogy az AI alkalmazásának ma a folyamatok és maguk az adatok az egyik legfőbb korlátjai, amit le kell bontani.
- Adatalapú kultúra: Egy új technológia fontos szerepet tud játszani az adatorientált vállalati kultúra megteremtésében.
- Jövőkép: A felmérés alapján az látszik, hogy elsősorban azok a vállalatok vágnak bele AI-alkalmazások bevezetésébe, amelyeknél már amúgy is van erre tapasztalat. Azonban ezt azoknak a cégeknek, amelyeknek még nincs AI-ban jártasságuk, szintén el lehet kezdeni „kicsiben”. Ehhez nincs szükség hatalmas IT-fejlesztésekre. Érdemes pár hét alatt megvalósítható (ún. pilot-) projekteket definiálni, és apránként gyűjteni a sikermorzsákat. Ezzel a megközelítéssel a kockázatokat (erőforrás, alkalmazhatóság) is minimalizálni lehet.