Drámai ütemben zöldül az Antarktisz a globális felmelegedés következtében – állítják a tudósok legújabb tanulmányukban. Az Antarktisz növénytakarója az elmúlt négy évtizedben a műholdfelvételek tanúsága szerint több mint tízszeresére nőtt.
Az Antarktisz növénytakarója az elmúlt négy évtizedben a műholdfelvételek tanúsága szerint több mint tízszeresére nőtt, és drámai ütemben zöldül – állítják a tudósok legújabb, Déli-sarkvidéket vizsgáló tanulmányukban.
Az atv.hu az USA Todayban megjelent tanulmány alapján azt írta, hogy a Déli-sarkvidék nagymértékű „zöldülése” a globális felmelegedésnek köszönhető. A tanulmányból kiderült továbbá, hogy az elmúlt négy évtizedben a látványos műholdfelvételek tanúsága szerint több mint tízszeresére nőtt a növénytakaró.
Thomas Roland, a tanulmány társszerzője, a brit Exeteri Egyetem munkatársa ugyanakkor megjegyezte, hogy a tájat még mindig szinte teljes egészében a hó, a jég és a szikla uralja, és csak egy apró töredékét kolonizálta a növényvilág. Ám hozzáfűzte azt is, hogy ez az „apró töredék” drámaian megnőtt. Rámutatott, hogy „erre a hatalmas és elszigetelt vadonra hatással van az ember okozta éghajlatváltozás”, vagyis minél melegebb az Antarktisz, annál zöldebb lesz.
A tanulmány szerint a déli kontinensen az elmúlt 60 évben jelentős hőmérséklet-növekedést tapasztaltak.
A felmelegedés mértéke a Nyugat-Antarktisz és az Antarktiszi-félsziget régióiban a legmagasabb, és sokkal gyorsabban zajlik, mint a globális átlagos felmelegedés
– hangsúlyozta a tudós.
A félszigeten a hőmérséklet 1950 óta több mint 3 Celsius-fokkal emelkedett, amely a világ más részeihez képest drasztikus növekedést jelent, ráadásul egyre gyakoribbak a szélsőséges hőséggel összefüggő események a régióban.
A tanulmány társszerzője, Olly Bartlett, a Hertfordshire-i Egyetem munkatársa kiemelte, hogy az Antarktiszon a talaj többnyire tápanyagban szegény, vagy egyáltalán nincs is, de ha a növényi élet beindul, szerves anyagot ad hozzá, megkönnyíti a talajképződést, és megnyitja az utat más növények számára.