A gombák hálózatos szervezete hasonló az emberi agyhoz, egy kutatás azt vizsgálta, hogy úgy is működnek-e. A meglepő válasz, hogy igen.
Japán kutatók kísérleti úton megállapították, hogy egyes gombák képesek felismerni a környezetük szerkezetét, és növekedésüket ehhez igazítani. Az elmúlt években több olyan kutatás is napvilágot látott, amely meglepő problémamegoldó képességeket talált a nem éppen magasan fejlett gombaféléknél is.
A gombák önálló országot képeznek az élővilágon belül a növények és állatok mellett. Fotoszintézisre nem képesek, legtöbbjük kitintartalmú gombafonalakból áll, az élesztőgombák kivételével. Közéjük tartozik a penész, a tömlősgombák, és mesekönyvekben látható, kalapot növesztő bazídiumos gombák. Fontos szerepet játszanak az élet körforgásában, főleg a elhalt szerves anyagok lebontásával.
A gombáknak az emberrel ellentétben nincs agyuk. Az általunk gombaként felismert termőtestük alatt a földben a fonalakból, úgynevezett hifákból álló szövettel, micéliummal rendelkeznek, ami egy kiterjedt hálózatot képez, és egyes esetekben több négyzetkilométeres és több száz tonnás tömeget is elérhet. E fonalak kiterjedt hálózatos kommunikációt folytatnak,
ami már nagyon is hasonló az emberi agy működéséhez.
A japán kutatók, arra voltak kíváncsiak, hogy ebben a szerkezetben mennyire mutatható ki gondolkodáshoz hasonló működés.
Nagyon meglepő, hogy a gombák milyen sok mindenre képesek. Van emlékezetük, tanulnak, és döntéseket hoznak. Őszintén szólva a hasonlóság ahhoz, ahogy az emberek képesek problémákat megoldani, észbontó
– emelte ki a szóban forgó kutatást jegyző Fukaszava Ju, a japán Tohoku Egyetem mikológusa.
A tudós Phanerochaete velutinát – Vidra Gyula gombanévjegyzéke szerint a bársonyos terülőgombát – vizsgált, amely fákon él. A laborban fakockákból egy kör és egy X alakú formát rakott ki a gombának, és figyelte a fonalak kialakuló szerkezetét.
A terülőgomba szálainak növekedésével láthatóvá vált, hogy a gomba valóban az idegrendszerhez hasonlóan működött: felismerte a kockákból kirakott formát, és ebből kiindulva stratégiai módon növekedett.
A kör alakú konstrukció esetében például nem növesztett felesleges szálakat a kör belseje felé, ehelyett felvette az optimális kör alakot. Az X esetében megtartotta a központba tartó összeköttetéseket, és a struktúra négy végpontjaiból igyekezett kifelé kereső szálakat növeszteni.
A kutatók szerint mindez bizonyíték a gombák kognitív funkcióinak meglétére, ami definíció szerint az autonóm biológiai rendszerek érzékelő és információfeldolgozó működése. Mint írták, az eredmény egy út az agy nélküli primitív organizmusok intelligenciájának és ökológiai jelentőségének megértéséhez, és lehetőség biológiai számítógépek létrehozásához.
A bársonyos terülőgomba nem csak okos, de szelíd is. A Cordyceps gombák ennél sokkal rámenősebbek: rovarokat megfertőzve átveszik felettük az irányítást. A Last of Us című zombihorror játékot és tévéfilmsorozatot megihlető gombák szálaikat az élő szövetbe növesztve, a DNS-t manipulálva kapcsolódnak a rovar agyára, az állatokat ezután exoszkeletonként használva biztosítják túlélésüket.
Attól, hogy ezt az emberrel is megtegyék, sok millió év törzsfejlődés választja el őket. A meleg vérű állatok teljesen más világot jelentenek, esetükben egy gombának rögtön azon a korláton kellene túllendülni, hogy meleg vérűek, és a magas hőmérsékletet a gombák nem viselik el. Az emberrel életvitelszerűen kapcsolódó gombák a test hűvösebb részeit kedvelik. A Candida auris az egyedüli gombafaj, ami a meleghez alkalmazkodva képessé vált az embert is fertőzni.