A távoli múlt emlékei és a közelmúlt tragédiái egyaránt ott lakoznak a belize-i Nagy Kék Lyuk egyszerre szemkápráztató és hátborzongató mélységében, amit még 2018-ban tártak fel részletesebben.
A Nagy Kék Lyuk egy nagy tengeri víznyelő a Karib-tengerben, mintegy 70 kilométerre Belize partjaitól. Átmérője 318 méter, mélysége pedig 124 méter, ezzel az egyik legnagyobb tengeri víznyelő a bolygón. Az ehhez hasonló kék lyukak a negyedidőszaki eljegesedés maradványai – ekkor a tengerszint több mint 100 méterrel alacsonyabb volt, mint ma.
A víznyelő éppen ezért hosszú éveken át egyáltalán nem úgy nézett ki, mint manapság. Életét mészkőbarlangként kezdte, a megemelkedett vízszint azonban később akkora nyomást helyezett rá, hogy annak mennyezete beomlott, ezzel egy több mint száz méter mély gödröt tárva fel a tengerfenéken belül.
A Nagy Kék Lyuk ma már a Belize-i Korallzátony Rezervátumrendszer részét képezi, emellett pedig tagja az UNESCO világörökségi listájának is.
A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, illetve azok nyilvántartásba vétele. A programot A világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény név alatt 1972. november 16-án alapították. A lehetséges helyszínek először a javaslati listára kerülnek fel, majd az UNESCO Világörökség Bizottsága évente egyszer dönt arról, hogy ezek közül melyik kerül fel a világörökségi listára. Az egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez.
A terület számos egyedülálló korallfajnak ad otthont – nem is beszélve az olyan állatokról, mint a karibi manátusz, a közönséges levesteknős, a közönséges cserepesteknős, az álcserepesteknős és a hegyesorrú krokodil –, emellett pedig a hely mágnesként vonzza a turistákat, a profi búvárokat és a búvárkodni vágyó amatőr merülőket is, írja az IFL Science.
A víznyelőbe leereszkedve cseppkövek maradványait láthatjuk, valamint egyéb geológiai jellegzetességeket abból az időből, amikor a képződmény még a szabad levegőnek kitett barlang volt. A Nagy Kék Lyuk belsejében azonban nem sok életet találni, ugyanis a képződmény alján egészen egyszerűen nincs oxigén. Az oldott oxigén szintje szó szerint nullára csökken a hidrogén-szulfid-réteg alatt, amely mintegy 90 méter mélyen fekszik a lyukban – ez gyakorlatilag egy láthatatlan gátat képez a képződményben.
E lakhatatlan körülmények következtében a tengerfenéken halott tengeri élőlények „temetője” található, amelyek valószínűleg túl mélyre merültek és megfulladtak.
A Nagy Kék Lyuk egyik legnagyobb nyilvánosságot kapó expedícióját 2018-ban Richard Branson brit milliárdos, Fabien Cousteau óceánkutató és Erika Bergman National Geographic-kutató végezte. Branson a blogján az útról írva megjegyezte, hogy a kék lyuk geológiája szemléletes emlékeztetőül szolgál arra, hogy az éghajlatváltozás és a tengerszint emelkedése milyen pusztítást hozhat a világra. Emellett pedig azt is megjegyezte, hogy csapatuk a modern világ egy másik csapásának, a műanyagszennyezésnek is látta a bizonyítékát.
Azt, hogy összesen hány ember vesztette életét a Nagy Kék Lyukban, nem tudni, feljegyzések azonban három eltűnt búvár utolsó ismert helyzeteként is a Belize mellett található képződményt jelölik meg. Bergman úgy véli, ezek közül kettőnek a holttestét szinte biztosan látták a 2018-as expedíció során.
A Nagy Kék Lyukban valószínűleg három ember tűnt el, ezek közül mi kettőnek a maradványaival találkoztunk a víznyelő alján. Nem zargattuk a csontvázakat, feljövetelünk után tisztelettudóan tudattuk a belize-i kormánnyal, hogy hol találhatják meg őket – később azonban mindenki úgy döntött, hogy nem indítanak mentési folyamatot
– mesélte Bergman a Business Insidernek egy 2020-as interjúban, később hozzátéve, hogy a víznyelő mélyén vaksötét és végtelen béke uralkodik, így talán jobb is a testeknek, hogy ott pihenhetnek.
(Borítókép: Légi felvétel a Nagy Kék Lyukról. / Fotó: Getty Images)